Nyárzárás, őszkezdés: A kognitív torzításaink írják a történetünket?
2025.08.22.
Augusztus vége olyan, mint amikor az ember egyszerre néz vissza és előre. Vissza a nyár könnyedségére, előre az ősz intenzitására. És ilyenkor kettős érzések születhetnek bennünk: egyszerre gyomorgörcs és izgatottság.
Hiszen jönnek a konferenciák, a csapatépítők, a stratégiai tervezések, ahol lehetőségünk van újra kapcsolódni, tanulni, inspirálódni. Izgalmas új projektek indulnak, és ott a lehetőség, hogy végre lendületet vegyünk. De közben a gondolat ott motoszkál: „Rengeteg lesz a feladat… biztosan bírni fogom?”
És jön a másik felismerés is: az év végéhez közeledve szembesülünk azzal, mennyi minden nem valósult meg abból, amit januárban elterveztünk. Ez fájhat. Könnyen belesodorhat minket olyan kognitív torzításokba, amelyek torzítják a valóságot.
De mi is az a kognitív torzítás?
A pszichológiában így nevezzük azokat az automatikus gondolkodási hibákat, amelyek miatt nem a valóságot látjuk, hanem annak egy eltorzított, sokszor negatív változatát. Ezek a torzítások meghatározzák, hogyan érezzük magunkat, és milyen döntéseket hozunk.
A teljesség igénye nélkül, nézzünk néhányat ezek közül, amelyek megjelenhetnek az ősz érkezésekor:
👉 Katasztrofizálás – „Ez az ősz túl sok lesz. Úgyis kimerülök.”
Ez a gondolat előre megbénít, és elveszi a fókuszt attól, ami tényleg fontos. Pedig az ősz valójában struktúrát adhat, amire nyáron talán hiány volt.
👉 Minden vagy semmi gondolkodás – „Ha eddig nem sikerült, már nem is fog.”
Ez a torzítás nem engedi meglátni a részsikereket. Pedig az év hátralevő hónapjai még mindig esélyt adnak. Nem kell mindent elérni. Elég egy-két kulcsfontosságú lépést megtenni.
👉 Negatív szűrés – csak a kudarcokra fókuszálunk („ennyi terv nem valósult meg”), miközben figyelmen kívül hagyjuk a sok apró előrelépést. Az ősz lehetősége pont az, hogy újrarendezzük a prioritásainkat, és tisztábban lássuk, mire akarunk igazán erőt fordítani.
👉 Túláltalánosítás – „Én mindig elfáradok ősszel.”
Lehet, hogy volt ilyen év. De nem minden év egyforma. Az ősz ugyanúgy hozhat energiát, fókuszt és új kapcsolódásokat, mint fáradtságot.
👉 „Kell” gondolkodás – „Most aztán mindent pótolni kell, amit elhalasztottam.”
Ez a belső nyomás szorongást szül. A valóság az, hogy nem kell mindent bepótolni. Inkább dönteni kell: mi az, ami igazán számít.
Az igazság az, hogy nem az ősz terhe nehéz, hanem a gondolataink súlya. Ha megtanulunk más szemüveget felvenni, az ősz nem a kudarcok összegzése lesz, hanem a fókusz és az újratervezés ideje.
Lehet, hogy most éppen gyomorgörcsöt érzel a naptárad láttán. De ugyanakkor ott a másik oldal is: az izgalom, az új lehetőségek, a kapcsolódások. A kettő együtt teszi teljessé az őszt.
3 kérdés magadhoz az ősz kezdetén
Milyen gondolatot ismételgetsz magadban mostanában az ősszel kapcsolatban?
Figyeld meg, vajon torzítás-e – katasztrofizálás, túláltalánosítás, vagy éppen „kell”-gondolkodás.- Mi az a pozitívum, amit nem veszel észre a fókuszod miatt?
Lehet, hogy csak a kihívásokat látod, miközben ott van sok eredmény, amit elértél már. Melyik háromra vagy a legbüszkébb? - Ha átkereteznéd, hogyan hangzana a történeted?
Nem „túl sok lesz”, hanem „ez lesz az az ősz, amikor újragondolom a prioritásaimat”. Nem „megint nem sikerült minden”, hanem „most van lehetőségem kijelölni, mi az, ami tényleg számít”.
Ha szeretnél egy tartós “mentális takarítást” a kognitív torzításoktól, írj nekünk: info@uzlet-pszichologia.hu
Kovács E. Zsófia
Üzleti pszichológus
További cikkek olvashatók itt.
