Egy pók élete

2023.09.25

 

Nem szeretem a pókokat. Mindig kiszúrom a sarokban és megfigyelem mit csinál. Olyan, mintha sosem pihenne, csak szövi a kis hálóját. Aztán megvan az első áldozat, amit bekebelez. Ha tovább ott hagyjuk, egyre nagyobb lesz a háló és egyre több az áldozat.

 

Valahogy így működik a belső szorongásunk is. Kezdetben kicsi és egy témához kapcsolódik. Például szorongok attól, ha nagy tömeg elé kell kiállnom beszélni. Elképzelem, ahogy elfelejtem a szövegemet, unatkozik a társaság, megszégyenülök – és már kész is az első háló. Aztán ezzel az előrevetített félelemmel kiállok beszélni, és valóban nem úgy sül el, ahogy szerettem volna. Ha utat engedek a kudarcélmények, egyre csak nő a háló. Megjelenik az érzés egy sok résztvevős megbeszélésen is. Aztán a munkahelyi ebédeken. S csak nő és terjed tovább, egyre több eseményt bekebelezve.

 

Sajnos a szorongás is, akárcsak a pók a falon, beavatkozás nélkül ritkán csökken. A beavatkozás mértéke lehet egyszerű – pl foglalkozom önfejlesztéssel, beiratkozom egy képzésre vagy gyakorlok biztonságos környezetben. Ezek mind tudnak segíteni. Ha ennél komolyabb a téma, esetleg nincs változás, akkor szakemberhez is fordulhatok. Ma már a pszichológiában sem mindig trendi a gyermekkori élményekkel foglalkozni. Mégis előfordulhatnak helyzetek, amikor akár odáig is vissza kell nyúlni. 

 

Összességében azt gondolom, hogy 2023-ban senki nem mondhatja, hogy nincsenek eszközök a “pókok” kezelésére. A kérdés inkább az, hogy szembenézek-e a saját félelmeimmel vagy inkább takargatom őket. Az biztos, hogy a kirakat jobban csillog, ha semmi nehézségem nincs, de kérdés, hogy ha a pók a szekrény mögött van, nyugodtan alszom-e. Nem fog éjszaka előbújni onnan? Nem fog a szekrénytől függetlenül egyre nagyobb hálót készíteni? S amikor észre sem veszem, a szoba többi sarkában is otthont teremteni? 

A nagytakarítás és önfejlesztés egyaránt energiabefektetést igényel. Mindig van sürgősebb, fontosabb dolog, de semmi nem fogható ahhoz az érzéshez, amikor az otthonomba nyugodtan térek haza és békességgel alszom el.

 

“Aki önmagában otthon van, mindenhol otthon van.”

 

Kovács E. Zsófia

Pszichológus, szervezetfejlesztő

 

További cikkek olvashatók itt.