A harag

2023.11.20.

 

A mindennapjaink tele vannak különféle érzelmekkel. Ezekkel vagy foglalkozunk, vagy besöpörjük őket a szőnyeg alá, de létezni léteznek. Haragot mindannyian éreztünk már. Legtöbben nem szeretjük, így igyekszünk a lehető leghamarabb megszabadulni tőle.

 

Mit teszünk ilyenkor? Különféle technikákkal próbálunk megküzdeni vele, és ezek között van ami adaptív, van ami kevésbé, van ami tudatos, van, ami nem. Az erre adott reakció lehet kognitív, érzelmi, viselkedéses és/vagy fiziológiai.

 

A kognitív megközelítéssel például racionalizálni próbáljuk az érzést: Végig gondoljuk, hogy mit tett a másik, mit nyerek/veszítek, ha benne maradok ebben az állapotban vagy éppen kilépek belőle. Érzelmi szinten érezhetek még szomorúságot, frusztrációt, dühöt, csalódottságot is. Viselkedéses szinten abba hagyhatom a beszélgetést, vagy épp ellenkezőleg, felemelhetem a hangom és küzdhetek az igazamért. Fiziológiai értelemben pedig felmehet a vérnyomásom, hevesen verhet a szívem illetve számos más testi reakciót produkálhat a szervezetem.

 

Önmagában az érzés természetes, mert ha fontos nekem egy kapcsolat, cél, értékrend, stb, akkor ami ezzel ütközik, az belső feszültséget eredményez. Amit ezzel az érzéssel kezdek, az ami nem mindegy. Akkor adaptív az erre adott reakció, ha segít, hogy elérjem a célom, megoldjak egy sürgős problémát vagy kezeljek egy krízishelyzetet. Természetesen úgy, hogy mindeközben nem ártok másnak.

 

Ha hosszú ideig nem tudok szabadulni az érzéstől, akkor krónikus harag alakulhat ki. Az egészségpszichológiai kutatások összefüggésbe hozták ezt a magas vérnyomással, szívproblémákkal, visszatérő fejfájással, gyomorpanaszokkal és/vagy a különféle bőrbetegségekkel. Viselkedéses szinten pedig köze lehet a különböző függőséget okozó szokásokhoz, érzelmi vagy fizikai bántalmazáshoz és a deviáns viselkedések súlyosabb formáihoz is.

 

Az üzleti életben sem ritka, sajnos ennek az érzésnek a jelenléte. Az a vezetési stílus, amely haraggal van átitatva, kontraproduktív és ragályos, megfertőzi a csapatot is. Ezt követően pedig negatívan befolyásolja a produktivitást, kreativitást, munkahelyi légkört és ezáltal akár a hiányzások, felmondások számát is. Az ügyfelek körében sincs ez másként: bármilyen termékről vagy szolgáltatásról legyen szó, mindig lesz olyan ügyfél, aki nem elégedett vele. Ahogy a vállalat reagál az ilyen típusú reakciókra, legalább annyira fontos, mint a legjobb marketing tevékenység.

 

Számos technika született már a harag kezelésére, sőt, számos filmet is forgattak ebben a témában. Tüneti kezelésként valóban fontos és szükséges ezek alkalmazása, így például tenni egy sétát ilyen állapotban, nem belekezdeni egy fontos beszélgetésbe akkor, amikor intenzív az érzés, de alkalmazhatunk relaxációs technikákat, felnőtt színezőkönyveket, asszertív kommunikációs technikákat, stb.

 

Mindemellett, ha az érzés gyakran és intenzíven jelentkezik, esetleg krónikus haragról beszélünk, érdemes a “jéghegy” víz alatti részével is foglalkozni. Az önismeret sokat segít abban, hogy megértsem, mik azok a bizonyos “gombok”, amiket mások meg tudnak nyomni, miért van mindez ilyen hatással rám, mi az előrevetített forgatókönyv, ami táplálja vagy provokálja az érzést.

 

Ez szólhat arról, hogy egyszerűen zavarnak bizonyos viselkedésformák, de lehet akár valamilyen feldolgozatlan életesemény is, ami nemcsak a környezetemben lévők hangulatát és a kapcsolatunkat fertőzi, de “kikezdheti” akár az egészségemet is. Az önfejlesztő tartalmak, coaching, pszichoterápia, stb lehet, hogy idegen eszköz számomra, de cipelni egy hátizsákot a nap 24 órájában nem biztos, hogy a megfelelő megoldás, akkor sem, ha az “komfortosabb”, mint egy szakemberrel beszélgetni. Mert palástolni érzéseket lehet, de megszabadulni tőlük nem fog menni, amíg az ember nem néz szembe velük. Lehet, hogy a külvilág keveset észlel abból, ami bennem van, de a vállaim érzik a hátizsák súlyát akkor is, ha nem akarok tudomást venni róla.

 

A mentális egészség legalább annyira fontos, mint a testi, mégis sok esetben inkább elmegyünk számos szakorvoshoz és elvégeztetünk különféle vizsgálatokat, minthogy az érzelmekkel néznénk szembe. Az azért még a mai napig “cikibbnek” tűnik. Ha több magánéleti illetve munkahelyi kapcsolat “megitta már a levét” ennek az állapotnak, lehet, hogy érdemes lassítanunk és tenni azért, hogy a következő év más legyen, mint az idei volt.

 

A vér akkor buzog igazán, ha valaki élni és szeretni akar, és akkor feketedik meg, ha túl sok harag gyűlt össze a szívben, mert az lerakódik az erek falaira, végül eltömít mindent és útját állja az életnek.” Finy Petra

 

Kovács E. Zsófia

Pszichológus, szervezetfejlesztő

 

További cikkek olvashatók itt.