2024.11.29.

Ahogy a negyedik ipari forradalom világszerte átalakítja az iparágakat, az etikus ítélőképesség és az integritás a vezetők számára létfontosságú készséggé vált. A Világgazdasági Fórum (VGF) 2021-es cikke ezeket a 2025-re vonatkozó egyik legfontosabb készségként határozta meg, kiemelve az erkölcsi vezetés növekvő fontosságát a technológiai fejlődés és annak társadalmi hatásai közötti navigációban.

Az etikus vezetés üzleti szempontjai

Az etikus vezetés nem csupán erkölcsi kötelesség, hanem stratégiai szükségszerűség. A VGF kutatása egészen odáig megy, hogy kijelenti: a tulajdonosi szempontból nézett értékek nem növelhetők tovább a közös értékek figyelembevétele és gondozása nélkül. „Küldetés és árrés, nyereség és elv, siker és jelentőség ma már elválaszthatatlanul összekapcsolódnak.”- fogalmaz a cikk, és a mindennapjainkat nézve ez húsba markolóan igaznak tűnik. 

A jelen gazdaság bizonytalansága és ezzel párhuzamosan a magas fluktuáció számomra azt mutatja, hogy a munkavállalók küszködnek, keresik a jobb megoldást az élethelyzetükre, a családjuk vagy önmaguk megfelelő minőségű fenntartására. Ha egy vállalat képes transzparens és következetes lenni az értékei kapcsán, és mindezek az értékek nem csupán a falon lógnak szépen bekeretezve, hanem az egyén és a csoportok szintjén is meg lehet élni őket nap, mint nap, az olyan elköteleződést hoz magával, ami nem csak a munkavállalók stabilitás- és biztonságérzetét növeli, hanem kimutatható lesz a főkönyvi adatokban is.

Az üzleti mutatószámokra gyakorolt pozitív hatás kapcsán a különböző tanulmányokból 3 nagy témakör rajzolódik ki:

1. Bizalom és szervezeti rugalmasság: Az etikus viselkedés elősegíti a bizalmat, ami elengedhetetlen a szervezeti rugalmasság megőrzéséhez, a lojalitás kiépüléséhez és a megtartás erősítéséhez. Az erős etikus kultúrával rendelkező vállalatok akár 50%-kal magasabb munkavállalói megtartási és elégedettségi arányról számolnak be.

2. Teljesítménynövekedés: A kutatások a vezetői etika és érzelmi intelligencia 10%-os javulását a vállalati teljesítmény 7%-os növekedésével hozzák összefüggésbe. Ez magában foglalja a fokozott innovációt, termelékenységet és ügyfélelégedettséget.

3. Technológia és etika: A mesterséges intelligencia (AI) térhódítása felerősítette az etikai vezetés jelentőségét. A gépek, bár hatékonyak, nem tudják megismételni az ember erkölcsi gondolkodását. Az erős etikai ítélőképességgel rendelkező vezetők tudják biztosítani, hogy az AI-t felelősségteljesen használják, elkerülve az olyan nem szándékolt következményeket, mint az elfogultság vagy a magánélet megsértése. A Deloitte és a Világgazdasági Fórum együttműködése kiemeli, hogy azok a szervezetek, amelyek nem integrálják az etikai megfontolásokat a technológia bevezetésébe, jelentős bizalomhiányt kockáztatnak a munkavállalói oldalon.

Gyakorlati lépések az etikai ítélőképesség fejlesztéséhez

Az etikai ítélőképesség és integritás vezetői szinten történő fejlesztése tudatos erőfeszítést, stratégiai kereteket és következetes gyakorlatot igényel. Íme néhány konkrét, megvalósítható lépés e készségek fejlesztéséhez:

1. Szervezett fejlesztési programok – Workshopok etikai döntéshozatali szimulációkkal: Szervezhetünk workshopokat, amelyeken szituációs feladatokkal szimulálunk egy adott dilemmát. Ilyen aktuális dilemma lehet pl. az AI bevezetése kapcsán felmerülő adatvédelmi kihívások kezelése, de választhatunk általános etikai kérdéseket feszegető témát is (pl. a „Barlangi mentés”). Számtalan gyakorlat elérhető akár trénerek bevonása vagy saját internetes kutatkodásaink révén, de akár pl. a Harvard Business Publishing szimulációs eszközeivel. 

Ezekben a szimulációkban a vezetők interaktív forgatókönyvek mentén gyakorolhatják a nyomás alatt történő döntéshozatalt, miközben figyelembe veszik az etikai, jogi és szervezeti következményeket. A szimulációkban a csapatok olyan kihívást jelentő forgatókönyveket játszanak el, amelyekben egymással versengő etikai prioritások között kell választaniuk, például a profitcélok és a közösségi jóllét közötti egyensúlyt kell megtalálniuk. (A szimulálciók hasznosságáról itt olvashatsz többet: https://hbsp.harvard.edu/inspiring-minds/never-taught-with-a-simulation-start-here)

2. Házon belüli kezdeményezések – Peer visszajelzés és mentorálás: Kialakíthatunk egy olyan értékelési rendszert, amelyben a csapattagok visszajelzést adhatnak a meghozott döntésekről az etikai dimenziókra összpontosítva. Például a vezető megkérheti a csapatát, hogy kritizáljanak egy felvételi vagy előléptetési döntést a méltányosság és az átláthatóság alapján.

3. Autodidaktikai módszerek – Olvasás és folyamatos tanulás: Ha van valamilyen közös felület a cégben (pl. Intranet), érdemes kialakítani azon belül egy részt, ahol hasznos olvasmányokat találhatnak a kollégák a folyamatos, önálló tanulás lehetőségét kínálva ezzel nekik. Az etikai témában pl. érdemes lehet feltenni a könyvespolcra  Morgen Witzel: Az etikus vezető című könyvét.

4. Játékosítás – „Etikai bingó”: A csapatmegbeszélések során a kollégák feljegyzetelik, és a végén pozitív visszajelzésben kiemelik a többieknél megfigyelt etikus viselkedést, pl. egy hiba beismerését vagy a méltányos megoldás mellett való kiállást. Ezt a „bingót” lehet hosszabb távon vezetni, és valamilyen extra elismerést is párosíthatunk a leginkább etikus kollégák számára.

5. Mérés és reflexió – Szervezeti kultúra auditok: Ahogy mondani szokták, amit mérünk, az elkezd javulni, ezért is fontos, hogy mérjünk ebben a témában is a cégünkben. A mérést anonim módon érdemes végezni olyan területekre összpontosítva, mint a méltányosság, a tisztelet és az átláthatóság.

Szeretnél mélyebben elmerülni az etikus vezetésfejlesztés konkrét példáiban vagy módszereiben? 

Keress minket a kérdéseiddel, igényeiddel, és mi segítünk: info@uzlet-pszichologia.hu!

„Az az etika a legértékesebb, amelyik a gyakorlati életben a leghosszabb ideig beválik; éppúgy, mint a tudományban is mindig az az elmélet részesül előnyben, amely legjobban megfelel a tapasztalatnak.” Max Planck

Rozgonyi Anita

Kompetenciafejlesztő tréner

További cikkek olvashatók itt.