2024.11.22.

A Világgazdasági Fórum „A munkahelyek jövője 2020” című jelentése szerint 2025-re az érzelmi intelligencia az üzleti életben szükséges 15 legfontosabb készségek közé fog tartozni. Valljuk be, ez ma már senkit nem lep meg, hiszen a csapból (illetve a social media platformokból) is a témakörhöz kapcsolódó cikkek folynak.  Miért beszélünk most mégis erről a már-már lerágott csontnak tűnő témáról?

Az érzelmi intelligenciát Daniel Goleman tette ismertté, és 5 alapvető komponensét különítette el: önismeret, önszabályozás, motiváció, empátia és szociális készségek.  Mind az 5 kiemelkedő fontosságú tényező a sikeres és boldog társas létünk érdekében, és egyre inkább úgy hisszük: jók vagyunk EQ tekintetében. A valóság ugyanakkor nem olyan fényes, mint véljük: kutatások szerint pl. az emberek 95%-a úgy hiszi, hogy megfelelő önszabályozással rendelkezik, valójában csak 10-15%-ukra igaz ez, és a megfelelő önismerettel nem rendelkező munkatársak felére csökkenthetik egy csapat sikerének esélyeit. 

Az érzelmi intelligencia a munkahelyen tehát nem csupán arról szól, hogy tisztában vagyok a saját érzéseimmel, hanem arról is, hogy ezeket az érzelmeket az együttműködés elősegítése, a vezetés javítása és a pozitív szervezeti kultúra megteremtése érdekében hogyan tudom hasznosítani.

Az érzelmi intelligencia jelentősége 2025-ben az üzleti világ vezetői számára

Kutatások szerint a vezetői hatékonyság szempontjából az EQ kétszer olyan fontos, mint a technikai és kognitív készségek, és különösen fontos a jelenlegi gyorsan változó, bizonytalan üzleti környezetben, ahol a hagyományos készségek gyakran nem elegendőek a sikerhez. Az érzelmi intelligencia lehetővé teszi, hogy a vezetők jobban kezeljék az érzelmi dinamikát, megoldják a konfliktusokat, és fenntartsák a csapatmorált még kihívások közepette is.

Ahogy a mesterséges intelligencia (AI) egyre több technikai feladatot vesz át, az emberi kapcsolatok és az érzelmek kezelése felértékelődik. Az AI vélhetőleg sosem lesz képes olyan készségeket elsajátítani, mint az empátia, a hitelesség vagy a bizalomépítés, ezért ezek továbbra is az emberek feladatai maradnak. Az érzelmi intelligencia tehát nemcsak a személyes, hanem a szervezeti siker kulcsa is lesz a jövőben, a vállalatoknak ezért érdemes már most befektetniük ebbe a készségbe, hogy versenyképesek maradjanak a jövőben.

Az érzelmi intelligencia TOP 3 üzleti hatása

1. Nagyobb bizalom és csapatszellem: Kutatási adatok szerint az érzelmileg intelligens vezetők akár 40-szer valószínűbb, hogy hatékony konfliktuskezelési stratégiát alkalmaznak, és erős bizalmi kultúrát teremtenek a csapatukban. 
2. Magasabb produktivitás és megtartás: Az 5 EQ-elemhez kapcsolódó csoportos és egyéni fejlesztő programok növelni fogják a produktivitást a cégedben. Egy ilyen képzési programot követően a Motorolán belül 93%-os teljesítménynövekedést értek el. Ezen túlmenően az érzelmileg intelligens vezetők akár 70%-kal hosszabb ideig képesek megtartani a munkatársakat, ami jelentős költségcsökkentést jelenthet a toborzásban.
3. Üzleti teljesítmény javulása: Egy brit tanulmány kimutatta, hogy a vezetők érzelmi intelligenciájának 10%-os növekedése a vállalati teljesítmény 7%-os (!) emelkedését eredményezte. Ez magában foglalja a termelékenység, innováció és ügyfél-elégedettség javulását is. 

Tudod, mennyi az EQ-d? És azt tudod, hogy mennyit tudnál növelni rajta?

Az érzelmi intelligencia szintjének mérése kihívásokkal jár, de számos tudományosan megalapozott módszer létezik. Az EQ szintjének megállapítására a Goleman által fejlesztett Emotional Competence Inventory, illetve a Mayer-Salovey-Caruso Emotional Intelligence Test gyakran használt eszközök. Az ECI főként önértékelésre és vezetői visszajelzésekre alapoz, míg a másik objektív tesztekkel méri az érzelmi érzékelést, megértést és szabályozást. 

TOP 3 módszer az érzelmi intelligencia fejlesztésére

Ha már megmértük az aktuális EQ-szintet, fontos dolgoznunk a fejlesztésének témakörén. A jó hír, hogy az érzelmi intelligencia tanulható és gyakorlással már rövid távon is növelhető, finomhangolható. Íme a mi kedvenceink: 

• Önismereti gyakorlatok, mint például az önreflexió vagy visszajelzések kérése. Ez igazából csak döntés kérdése, akár már holnaptól elkezdhetjük önállóan is, bár hasznos lehet mentor segítségét kérni. Egy 360 fokos értékelés is lehet jó kiindulópontja az önismeret fejlesztésének.

• Konfliktuskezelési tréningek, ahol megtanulhatjuk saját konfliktuskezelési személyiségtípusunkat, a konfliktusok helyzetfüggő kezelését, valamint az érzelmeink beazonosítását és kezelését egy konfliktushelyzetben.

• Empátiafejlesztés szituációs gyakorlatok révén, amelyek az érzelmi reakciók megértésére összpontosítanak. Ezeket tréningeken, workshopokon kiválóan lehet gyakorolni, de akár egy céges belső tréner, egy HR Business Partner vagy megint csak egy mentor segítségével is jó eredményeket érhetünk el.

„Ahogy egyre több mesterséges intelligencia érkezik a világba, egyre több érzelmi intelligenciának kell érkeznie az emberek vezetésébe.” – Amit Ray

További információkhoz és kutatási eredményekhez az alábbi forrásokat ajánlom:

https://scienceofmind.org/emotional-intelligence-at-work/

https://www.workingvoices.com/insights/importance-emotional-intelligence-leadership/

https://hrnews.co.uk/companies-with-emotionally-intelligent-managers-make-more-money/

https://hbr.org/2018/10/working-with-people-who-arent-self-aware

Rozgonyi Anita

Kompetenciafejlesztő tréner

További cikkek olvashatók itt.