Megszégyenítés. Megfélemlítés. Hibakultúra.
2024.02.23.
Miért akkora mumus az angol nyelv a magyar ember számára?
Iskolás koromban sok angol órám volt. Nem voltak ezek pozitív élmények, gyakran megszégyenített minket a tanár. Dehát gyerekek voltunk, az volt a cél, hogy megtanuljuk a nyelvet, és a tanár feladata az, hogy szigorú legyen és elérje a célját az órákon.
Valóban így van ez? Ez a fajta mentalitás valóban segít a célok elérésében? Érdekes, hogy évezredeken keresztül ebben hittek: úgy a szülői nevelésben, mint az iskolai oktatásban és a munkahelyi vezetésben a megfélemlítést és megszégyenítést gyakran előnyben részesítették.
Aztán telnek, múlnak az évek, évtizedek, a felnőtt ember eljár több száz angol órára, kifizet óriási összegeket, megragad minden lehetőséget, de utána az éles helyzetben mégsem tudja kimondani, hogy “Hi, how are you?”.
A megszégyenítés, megfélemlítés és hibakultúra hosszútávú hatása
A nem megfelelő hibakultúra, a megfélemlítés és megszégyenítés örökre nyomot tud hagyni az ember lelkében. Nem számít, ki hány éves, milyen sikereket ért el, a nagyon komolyan megszégyenített kisgyerek ott fog lapulni valahol a felnőtt ember határozott álarca mögött. Az elmúlt évtizedben nagyon sok magas pozícióban lévő, extra sikereket elért embernél megfigyeltem ezt a jelenséget az angol nyelvvel szemben. Ez viszonylag egzakt, könnyen felismerhető, mérhető jelenség: például valakinek megvan a B2-es szintű nyelvvizsgája, de nem megy az az egy mondat sem egy hétköznapi megbeszélésen.
A megszégyenítés, megfélemlítés és hibakultúra mint a vezetés eszköze
Ugyanakkor ez a jelenség megfigyelhető más helyzetekben is. Talán nem mindegyik ennyire kézzelfogható, de a vezetési stílus is tud hasonló nyomokat hagyni az emberben. Vezetők le tudják rombolni egy ember önértékelését, önbecsülését, önállóságát, és kognitív szinten bármennyire is okos az illető, érzelmi szinten megfigyelhető lesz a regresszió a beosztott megnyilvánulásában egy ilyen helyzetben.
Ezt követően pedig még inkább lecsökken a teljesítmény, ami beindíthat egy ördögi kört, amennyiben a vezető nem ismeri fel, hogy mi történik. Ilyen helyzetekben is kulcsfontosságú az érzelmi intelligencia, mert nagy valószínűséggel a megfélemlítéssel azt szeretné elérni a vezető, hogy fejlődjön a beosztott teljesítménye, de épp az ellenkezőjét éri el vele.
Amennyiben ez több esetben is előfordul, kialakulhat egy szakadék a vezető és a csapat/csapattag között, ahol senki nem őszinte és mindenki érzelmi eszközökkel küzd, hogy megvédje saját magát. Bizalomnak nyoma sem lesz egy ilyen együttműködésben és nagy eséllyel egy felmondási lavina is el fog indulni.
Megszégyenítés. Megfélemlítés. Hibakultúra. Önfejlesztés.
Természetesen ez is egy olyan téma, ami nem jön csak úgy magától. 1 éves korunktól úgy nevelnek, hogy reagálnak a hibáinkra otthon, az iskolában és aztán egyéb hasonló helyzetekben is. Mert “jó embert akarnak faragni belőlünk”. Aztán ez a faragás lefarag az identitásunkból, az érzelemszabályozásunkból, az énképünkből, sőt sok esetben visszük utána tovább mi is azt a mintát, amit tapasztaltunk életünk során. Észrevétlenül „faragunk” mi is tovább másokat.
Az egészséges hibakultúra tanulható, kialakítható, kifejleszthető. Nem megy egyik napról a másikra, és igazán nem is láttam egészséges verziót, ami csak úgy ösztönösen jött volna valakiből. Általában aki jól csinálta az én környezetemben, az vagy megfizette a saját helyzete árát és tanult belőle, vagy képezte magát és ezáltal megértette a lényeget még mielőtt elkezdte volna a vezetést.
Legyünk olyan vezetők, akiknek fontos az eredményesség, a siker, de tegyük mindezt úgy, hogy ember az embert tudja tisztelni, partnerként kezelni, és ami nekünk nem esne jól, azt másokkal se tegyük meg. Ha szárnyakat adunk valakinek egy mentorálási folyamat részeként, sokkal nagyobb sikereket érünk el, mintha kalitkába zárunk valakit és a jutalmazás-büntetés eszköztárával beidomítani próbáljuk őket a saját kedvünknek és igényeinknek megfelelően.
“A seb nem fáj, mert azon kifolyik a vér; de fáj a szégyen, mert az belül marad.” Jókai Mór
Kovács E. Zsófia
Üzleti pszichológus
További cikkek olvashatók itt.
