2026.02.27.

Az elmúlt időszakban számos cikkben mutattunk be szakmai elemzéseket és tanulmányi következtetéseket az AI-transzformáció kapcsán. Ezúttal azonban egy gyakorlati nézőpontot helyezünk fókuszba: megszólaltattunk egy olyan vezetőt, aki más perspektívából, saját döntéshozói tapasztalatain keresztül osztja meg meglátásait.  

Antal György az elmúlt évtizedben a hazai és nemzetközi munkaerőpiacon szerzett átfogó tapasztalatokat. Rendszeresen publikál és tart előadásokat a munkaerőpiac dinamikájáról, különös tekintettel a technológiai fejlődés hatásaira. Meggyőződése, hogy a felgyorsult innováció nem csupán eszközöket, hanem gondolkodásmódot is formál, alapjaiban alakítva át a munka világát.

Technológiai fordulópont

Ha a 20. század első éveiben valakit megkérdeztek volna arról, hogy fontos-e a telefon, jó eséllyel legyintett volna. A kommunikációt akkor még a postakocsik és a postagalambok jelentették. 2 évtizeddel később azonban a telefon forradalmasította a világ működését.

Ma a mesterséges intelligencia hasonló fordulópontot jelent.

A technológiai áttörések ritkán egyik napról a másikra írják át a rendszereket. Inkább csendes, de strukturális átrendeződést hoznak. Az elmúlt 2 évben a magyar munkaerőpiac olyan tempóban változott, amely korábban inkább ciklusokban volt mérhető, nem negyedévekben. Az automatizáció és a generatív AI megjelenése nem pusztán technológiai kérdés, hanem szervezeti és pszichológiai fordulópont is.

Nem megszűnés, hanem arányeltolódás

A változás mértékét számszerű előrejelzések is alátámasztják. Magyarországon a közel 4,7 millió foglalkoztatottból mintegy 2,7 millió munkakör esetében jelenhet meg érdemi módon a generatív mesterséges intelligencia. Ez a teljes állomány 57 százaléka. Ugyanakkor a teljes kiváltás aránya jóval alacsonyabb. A munkakörök mintegy 6 százalékában haladhatja meg az automatizálható feladatrész az 50 százalékot.

A különbség lényeges: nem tömeges megszűnésről, hanem munkatartalom-átalakulásról beszélünk.

A Magyar Nemzeti Bank friss elemzése szerint a fejlett gazdaságokban a munkahelyek körülbelül ötöde lehet érdemben érintett az automatizáció és az AI terjedése által az évtized végéig. Magyarország esetében ez nagyságrendileg közel egymillió pozíciót jelenthet, amelyek feladatai, kompetenciaigénye vagy szervezeti beágyazottsága módosulhat.

Az OECD becslése szerint a hazai munkavállalók több mint 10 százaléka dolgozik magas automatizációs kockázatú foglalkozásban, ahol a munkafolyamatok jelentős része technológiailag kiváltható. A hangsúly tehát nem a mennyiségi csökkenésen, hanem a feladatstruktúra átalakulásán van.

Mi változik valójában?

A mesterséges intelligencia nem egyik napról a másikra váltja ki az emberi munkát. Sokkal inkább a klasszikus adminisztratív, repetitív feladatok automatizálását gyorsítja fel. Ezzel párhuzamosan felértékelődnek azok a szerepek, ahol döntés, értelmezés, felelősségvállalás és kapcsolati intelligencia szükséges.

A pénzügyi, HR, beszerzési és ügyfélszolgálati területeken egyértelműen érzékelhető, hogy a junior szintek beszűkülnek, miközben a közép- és felsőbb szakmai kompetenciák iránti igény koncentráltabbá válik. A szervezeti struktúrák laposabbá, projektalapúbbá válnak. A kérdés egyre kevésbé az, hogy milyen pozíciót tölt be valaki, és egyre inkább az, hogy milyen problémákat képes megoldani.

Bizonytalanság és lehetőség egyszerre

A változás pszichológiai vetülete legalább ilyen hangsúlyos. Kutatások szerint a magyar munkavállalók közel fele számít arra, hogy az AI jelentős hatással lesz a munkájára a következő években, ugyanakkor jóval kisebb arány gondolja, hogy teljes mértékben elveszítené az állását.

A bizonytalanság és a lehetőség egyszerre van jelen.

A vezetők oldalán is kettősség tapasztalható. Erős a hatékonysági nyomás, ugyanakkor nő az igény arra, hogy a szervezeti stabilitás és lojalitás ne sérüljön. A munkaerőpiaci bizonytalanság hatására a munkavállalók körében ismét erősödik a biztonság iránti igény, miközben a vállalatok rugalmasabb, projektalapú struktúrákban gondolkodnak.

Hogyan reagálnak a vállalatok?

Az ügyféloldalon 3 markáns tendencia rajzolódik ki.

1. Kompetenciaalapú kiválasztás: A hagyományos pozícióleírások helyett egyre több vállalat konkrét készségeket, problémamegoldási mintázatokat és adaptációs képességet keres. A szerepkörök kevésbé statikusak, a kompetenciák mobilabbak.
2. A hibrid működés újraértelmezése: Nem pusztán az a kérdés, hogy hány nap iroda és hány nap otthoni munkavégzés. A valódi kihívás az, hogyan tartható fenn teljesítmény és együttműködés fizikailag fragmentált csapatokban.
3. Költségtudatosság és minőség kettőssége: A vállalatok egyszerre várnak gyorsaságot és magas szakmai színvonalat. A hatékonysági nyomás és a minőségi elvárás párhuzamosan erősödik, ami a vezetői döntések komplexitását növeli.

Mit jelent ez szolgáltatói oldalon?

A változás nemcsak a vállalatok működését, hanem a HR-szolgáltatók szerepét is újradefiniálja. Az euJobs HR-Group-nál az elmúlt időszakban több folyamatot digitalizáltunk, ugyanakkor a személyes interjúk és a strukturált kompetenciamérés szerepét nem csökkentettük. A mesterséges intelligenciát elsősorban adatfeldolgozásra, előszűrésre és piaci benchmarkok készítésére használjuk, de a végső döntési javaslat minden esetben emberi értelmezésen alapul.

A tapasztalat azt mutatja, hogy az ügyfelek nem automatizált döntést, hanem megalapozott szakmai véleményt várnak. A vezetői kommunikáció minősége, az átképzési programok valós tartalma és a teljesítményelvárások transzparenciája meghatározó tényezők lesznek a következő években. A munkaerőpiac nem szűkül vagy bővül, hanem átalakul. Ebben az átalakulásban a HR szerepe stratégiai jelentőségűvé válik, mert egyszerre kell értenie az üzleti racionalitást és az emberi reakciók dinamikáját.

Az AI nem egyik napról a másikra váltja ki az embert. Csendes, de strukturális átrendeződést hoz. A kérdés nem az, hogy lesz-e változás, hanem az, hogy ki képes tudatosan alkalmazkodni hozzá — szervezeti és emberi szinten egyaránt.

Az Üzlet és Pszichológia csapata

További cikkek olvashatók itt.