2023.10.02

 

A gomba spórával szaporodik. Száraz és meleg időjárás esetén szétnyitja a spóralemezeit és szélnek ereszti a spóráját. Ezt követően, ha esik az eső, a spórák gombafonalakat fejlesztenek az erdei avar alatt. Ilyenkor szinte “szőnyeg” keletkezik. Miután ismét kisüt a nap és meleg lesz, a gombák egyszerre jelennek meg. Ezért szoktuk használni azt a kifejezést, hogy “gomba módra szaporodik”.

 

Hogy van ez a Te életedben? Hány “gomba” van a magán- és szakmai életedben? A modern társadalomban divatos lett a “sok”.

• Ha a gyerek elmegy iskolába, és a kötelező órák után “csak” a játék marad, félünk, hogy “kevesebb” lesz, mint a többi gyerek. Így beíratjuk még egy angolórára, meg persze tanuljon meg legalább egy hangszeren játszani, de legyen jó valamilyen sportban is. Azután, ha ezek sikerülnek, akkor legyen a legjobb. Ha már a legjobb a városban, akkor legyen az országban is.

Így növünk fel, és utána ezt visszük tovább felnőttként is:

• Tanuljak valamit, aztán legyen egy jó munkahelyem.
• Ha ez megvan, akkor előléptetésre vágyom.
• Ez esetben hasznos lenne még tanulni valamit…
• Na, de mi van, ha valami történik a munkahelyemmel? Jó lenne több lábon állni.
• Kezdjünk bele még valamibe, hogy megteremtsük a második (aztán harmadik, sokadik) “lábunkat”.

Persze ha már nagyon sok mindent csinálunk, akkor jár nekünk a pihenés.

• Menjünk el nyaralni!
• De akkor már legyen egy különleges hely.
• Ha már különleges hely, akkor nézzük meg a nevezetességeket is!
• Oké, de a wellness se maradjon le…
• Na, de ezt mégsem tehetem meg folyamatosan, vegyünk inkább egy nyaralót!
• Ugyanakkor, ha már többször voltunk ott, mi lenne, ha inkább csinálnánk egy panziót belőle? Akkor plusz bevételi forrás is lesz.

Így gyűlnek és gyűlnek a “gombák” az életünkben, és mintha egyre fáradtabbak lennénk a sok siker és örömforrás ellenére. Ezen nem segít az sem, hogy mindeközben tovább ömlenek ránk az okosóránkon, okostelefonunkon, tableten, laptopon az információk a Facebookról, Instangramról, LinkedInről, TikTokról, stb stb stb. Mindenből nagyon sok van. Egyre csak több és több. Elvileg mindez azért van, hogy több időnk legyen, több felszabadult energiánk, több eredményünk, több sikerünk. De valójában több fáradtságot és kimerülést eredményez.

 

Mi ennek a pszichológiai háttere és mit tegyünk ellene? A FOMO (Fear of Missing Out) kifejezés 2004-ben került be a köztudatba a Facebook megjelenése után és első sorban a közösségi médiához kapcsolódik. A jelenség alatt azt az érzést értjük, hogy nem akarunk lemaradni valamiről, ami egyfelől szorongást, másfelől kényszeres cselekvést eredményezhet, mint például az oldalak folyamatos ellenőrzése és frissítése a közösségi kapcsolatok fenntartása érdekében. Ez szorosan összefügg a társadalmi kiközösítéstől való félelemmel, amely jóval a közösségi média előtt létezett (Natalie Christine Dattilo, Ph.D).

 

Milyen tüneteket okozhat ez az állapot? Erin Vogel, Ph.D, szociálpszichológus szerint:

• túlszervezés (Neked milyen a naptárad?)
• elzárkózás másoktól (Mit érzel, ha szembejön egy ismerős?)
• fizikai fáradtság (Hogy alszol el este?)
• szomorúság, szorongás, depresszív tünetek (Milyen a hangulatod?)
• koncentrálási nehézségek (Mennyi ideig tudsz figyelni egy beszélgetés során?)
• alvászavarok (Hány órát alszol, és hányszor ébredsz meg eközben?)

Sokféle technikát lehet alkalmazni ezek kezelésére, de talán most érintsünk egy pszichológiai megközelítést inkább:
Akárcsak a függőségek esetében, ezek hátterében is gyakran mélyebb okok húzódnak meg. Viselkedési szinten kialakulhat egy rutin, hogy például szünetben végig görgetek egy oldalt, hogy levezessem a feszültséget. A FOMO azonban kapcsolódhat mélyebb szintű érzésekhez, gondolatokhoz. Mi az, ami “triggerel” Téged? Hogy nem vagy elég jó, ezért megnézed, hogy ki mit ért el? Esetleg, hogy az anyagi helyzeteddel nem vagy elégedett, és olyan mintha mindenki új karórát vásárolt volna és ki is posztolta rögtön az Instagramon? Mit veszel észre elsőre egy képen? Mi ragadja meg a figyelmedet egy posztban?

 

A pszichológiában emlegetett “koktélparty effektus” arra vonatkozik, hogy az agy aszerint szűri az információkat, hogy mi fontos nekünk. Ha autót akarok vásárolni, akkor az utcán és a médiában is a megvenni tervezett autótípust fogom leghamarabb észrevenni. Ha szeretek utazni, akkor elsősorban ilyen tartalmakat fogok lájkolni és követni. Ugyanez igaz a frusztrációkra is. Ami napi szinten megterhel, frusztrációt okoz, az triggerelni fog és hatással lesz a hangulatomra.

Ezért fontos az önismeret és önfejlesztés. Az okokat szüntessük meg, és utána változni fognak a külső hatások is. A körülvevő világot nem tudjuk megváltoztatni, de a mi döntésünk, hogy profitálunk a rendelkezésünkre álló “sok”-ból vagy hagyjuk, hogy megszabdalja a mindennapjainkat a sok eszköz és információ.

 

“Ne siess túlzottan, mert a lelked lemarad a tested mögött.” Közmondás

Kovács E. Zsófia
Pszichológus, szervezetfejlesztő

További cikkek olvashatók itt.