(Üzleti) Céljaim vannak, tehát vagyok

2024.02.02.

Nemrégiben egy angol nyelven zajló szakmai beszélgetésben döbbentem rá arra, hogy a magyar nyelv bármily árnyalt és kifinomult, egy üzleti szempontból érdekes ponton „elbukik” az angol és a német nyelvvel szemben. A magyar nyelvből hiányzik az elkülönítés a „purpose” vs. „goal” (angol) illetve a „Zweck” vs. „Ziel” (német) szavakra, nincs külön szavunk erre, mi mindkettőt CÉL-nak hívjuk.

Van-e tehát különbség cél és cél között? Amennyiben van – és az idegen nyelvekben nem csupán „flancolásból” van rá külön szó -, akkor miben rejlik ez a különbség? 

Vízió és (üzleti) cél, vagyis a „MIÉRT?” és a „MIT?” 

A fent említett beszélgetés során tudatosodott bennem, hogy az angol „purpose” valami magasztosabbat, hosszabb távút és jövő mutatóbbat jelent, amit én végül vízióként fordítottam le magamnak. Azt a vágyott állapotot festi le, amely arra a kérdésre ad választ számomra, hogy amit teszek/tenni fogok, azt MIÉRT teszem. Több ez tehát, mint pusztán cél, ez a hajtóerő, ez a motiváció arra, hogy hajnalban felkeljek, sietve dolgozni induljak, küzdjek nap, mint nap a feladatokkal, kihívásokkal, konfliktushelyzetekkel, elakadásokkal. mert tudom, hogy MIÉRT, milyen végső célért teszem. 

Valljuk be őszintén, ha csak az a célunk, hogy idén x%-kal több bevételünk legyen, y%-kal magasabb legyen a hatékonyságunk vagy z%-kal csökkentsük a kiadásainkat, nem fogunk ugyanolyan lendülettel kiugrani az ágyból… Kell tehát a vízió, a miért, a vágyott jobb jövő, karrier, fejlődés, értékteremtés.

Mi szükséges a jó üzleti cél meghatározásához? 

A jó üzleti cél megalkotása magában foglalja a vállalat létezésének világos és inspiráló okának megfogalmazását, amely túlmutat a profitszerzésen. Meg kell fogalmazni a lényeget, amit vállalkozása el akar érni, ami értelmet és irányt ad. Ehhez elengedhetetlen, hogy választ adjunk legalább az alábbi 3 alapvető kérdésre:

1. Melyek a szervezet alapvető értékei, amelyek fontosak a csapat, az ügyfelek és minden érdekelt fél számára?
2. Mi a szervezet jövőképe, az a vágyott állapot, amelyet a vállalkozással el szeretne érni, amivel pozitív hatást szeretne gyakorolni a világra?
3. Mi a szervezet küldetése, azaz milyen konkrét lépéseket kell tenni a jövőkép megvalósítása érdekében, illetve a cég termékei vagy szolgáltatásai hogyan járulnak hozzá egy probléma megoldásához vagy egy igény kielégítéséhez?

Ezt követően jöhet a célkitűzés, mert a MIÉRT nem valósul meg a MIT nélkül, vagyis a konkrét, kézzelfogható és mérhető cél nélkül. 

A megfelelő, inspiráló és ambiciózus cél megalkotása nem lehetséges háromféle különböző, egymással mégis szorosan összefüggő gondolkodásmód alkalmazása nélkül.

1. Stratégiai gondolkodás: Határozzuk meg a világos, hosszú távú célunkat, ahová 1, 3 vagy akár 5 éven belül el akarunk jutni. Ehhez végezzünk el egy SWOT analízist, megvizsgálva a cég vagy a csapat külső és belső erősségeit, fejlesztendő pontjait, lehetőségeit valamint azokat az akadályozó tényezőket, amelyekkel kalkulálni szükséges. Ezeket az információkat felhasználva tudjuk kihasználni az erősségeinket és kezelni a gyengébb pontokat a kitűzött céllal kapcsolatban.

2.Kreatív gondolkodás: Kreativitás nélkül nincsen innováció, nincsen fejlődés. Márpedig mind a magánéletünkben, mind a szakmai életünkben mindig előrébb szeretnénk lépni, többek, jobbak akarunk lenni holnap, mint tegnap voltunk. A kreatív gondolkodásmód tud segíteni abban, hogy pl. milyen új termékek/szolgáltatások megvalósítását tűzzük ki célul vagy a meglévő kihívásokra milyen kreatív megoldások lehetségesek a cél elérése érdekében. Mindehhez érdemes nem egyedül, nagyon erősen koncentrálva gondolkodni, sokkal hasznosabb bevonni a csapatunkat, kollégáinkat annak érdekében, hogy a különböző nézőpontok és ötletek terítékre kerülhessenek, és így a legjobb irányt válasszuk.

3.Analitikus gondolkodás: A célunk eléréséhez szükségünk van arra, hogy tudjuk, mikor, mit, hogyan és miért valósítottunk meg, vagy éppen nem. Ehhez fel kell állítanunk különböző mérőszámokat (KPI), amelyek összhangban vannak a stratégiai célkitűzésünkkel. A számszerűsíthető adatok tudnak csak segíteni abban, hogy a sikert nyomon tudjuk követni, de legalább ilyen fontos, hogy a korábbi illetve ezután keletkező adatokat analizáljuk, piackutatási adatokat, ügyfél-visszajelzéseket, belső információkat és minden releváns adatot meg kell vizsgálnunk a megfelelő cél kitűzéséhez. Érdemes emellett kielemezni a céljainkhoz kapcsolódó lehetséges kockázatokat, és már a célkitűzéskor kidolgozni egy „vészhelyzeti” tervet, hogy egy előre nem látható probléma esetén se „süllyedjen el a hajónk”. Ez az analitikus megközelítés biztosítja, hogy a céljaink a lehetséges kihívások reális megértésén alapuljanak.

Példaképpen ha a célunk a piaci részesedésünk növelése a következő 12 hónapban, akkor a stratégiai gondolkodással tudjuk meghatározni a pontos célt: A piaci részesedés 15%-kal történő növelése a következő 12 hónapban. A SWOT-elemzéssel megnézzük, hogy az erősségeink kihasználása (erős márka, ügyfélhűség) és a gyengeségeink kezelése (korlátozott termékválaszték) kapcsán mit kell tennünk a piaci lehetőségek megragadása érdekében. 

A kreatív gondolkodás ez esetben abban segít, hogy kitűzzük célként legalább két új termék vagy szolgáltatás bevezetését a következő egy éven belül, ehhez a vállalaton belül tartunk egy ötletbörzét arról, milyen kreatív marketingkampányokat indítsunk annak érdekében, hogy a márkánk kitűnjön a versenytársak hasonló termékei közül. 

Az analitikus gondolkodás részeként mindehhez felállítunk mérhető KPI-okat, mint például a piaci részesedés százalékos aránya, az ügyfélszerzési költségek és az ügyfélelégedettségi pontszámok. Ehhez felhasználhatunk különböző piackutatásokat az aktuális trendek megállapítása érdekében, be kell azonosítanunk a potenciális kockázatokat (pl. gazdasági visszaesés, erős versenyhelyzet), és az így beazonosított igényekre illetve folyamattervre tudjuk alapozni a termékfejlesztést és a marketingstratégiát.

Mi tudja támogatni a jó üzleti célkitűzést? 

Üzleti célt kitűzni tehát összetett folyamat, éppen ezért sokféle módszer született annak támogatására, hogy könnyebben alkossunk meg inspiráló és megvalósítható célokat. Az Üzlet és Pszichológia is pontosan ezzel a támogató szándékkal alkotta meg azt a 120 perces videós oktatóanyagot, amely végig navigálja a vezetőt azokon a lépéseken és témakörökön, amelyek beépítésével a mindennapi munkánkba nem csupán azt érjük el, hogy megfelelő célon dolgozunk, hanem azt is, hogy a célhoz vezető úton a csapatunk is mellettünk áll, velünk egy irányba „evez”.

Nem tudom, lesz-e olyan nyelvújítási folyamat, amikor a mi magyar nyelvünkbe (és ezáltal a gondolkodásmódunkba) is bekerül a különbség cél és cél között. Nem tudom, mennyire vagyunk képesek nagyot álmodni. Nem tudom, mitől vagyunk mi, magyarok mások. Azt viszont tudom, hogy kreatív és tehetséges nép a magyar, úgyhogy talán külön szó nélkül is képesek leszünk felvenni az üzleti versenyt a globalizálódó világban, ha tudatosan kettéválasztjuk a kétféle célt, és ezek mentén vezetjük a szervezetünket, a csapatainkat.

Első lépésként az úton, érdemes megnézni Simon Sinek erről szóló elméletét („Golden circle”), amelyet 18 millióan néztek meg az elmúlt 13 évben az egyik videómegosztó csatornán. Az „arany kör” pontosan azt teszi nyilvánvalóvá, miért kell a MIÉRT-tel kezdenünk a célkitűzésünket, ha hatással akarunk lenni másokra, és azt akarjuk, hogy ugyanazt akarják, ugyanolyan lelkesedéssel, mint mi. 

Jó elmélkedést és kiváló célokat kívánok!

„Ha teljességgel megvalósíthatatlan célt tűzöl ki magad elé, akkor hiába dédelgeted az álmodat.” Stéphane Garnier

Rozgonyi Anita

Szervezetfejlesztő

További cikkek olvashatók itt.