A szervezeti kiválóság
2024.02.09.
Senki sem születik úgy, hogy tudna egyből biciklizni. Mindenkinek van egy első alkalma, hogy ráül, talán egy első esése és egy első élménye, amikor elhiszi, hogy ez működik és örömet érez. Aztán van, aki felnő és soha többet nem biciklizik, van, aki minden nap azzal fog bejárni munkába és olyan is lesz, aki világbajnokká válik. Végső soron döntés kérdése, hogy ki hova jut el a biciklizésben.
Mi az a szervezeti kiválóság?
A szervezeti kiválóság egy holisztikus koncepció, amely magában foglalja a folyamatos fejlődés iránti igényt és az ügyfelek elégedettségére való törekvést. Több dimenziót foglal magában, többek között ilyen a teljesítmény, innováció, vezetés, stratégia, kultúra, folyamatos fejlődés iránti igény, ügyfélorientált gondolkodás és hasonlók.
Mi a kulcs a szervezeti kiválósághoz?
Önmagában egy szervezet nem tudja ezt megvalósítani. Az emberek kellenek hozzá, akkor is ha például egy gyárról beszélünk, ahol gépek termelnek. Arról is emberek döntenek, hogy mi legyen a termék, ennek előállításához milyen gépekre van szükség, azokat honnan érdemes beszerezni, a használatról kinek kell oktatást tartani, a teljesítménymutatókat és egyéb riportokat hogyan értelmezzünk, mikor kell lecserélni őket, stb. Ezekben pedig nyújthat egy ember gyenge, középszerű, vagy kiváló teljesítményt. Minél több kiváló teljesítmény valósul meg, annál kiválóbb lesz a szervezet a piacon.
Mégis sok esetben szívesebben költ egy vállalat egy drága gépre, mint a munkaállomány fejlesztésére, valahogy jobban elhisszük, hogy a siker kulcsa az épületben, készülékekben, infrastruktúrában, stb van és nem az emberekben – akik úgyis hibáznak, demotiváltak, elmennek, azaz végső soron megbízhatatlan elem lesz a rendszerben. Az AI jelenlétében talán jobban mint valaha felerősödik ez a szemléletmód. Valóban nagy igazság van ebben is és tényleg nehéz feldolgozni a magas fluktuációt, komoly árat fizetni egy benézett számjegy miatt, stb, de bármilyen eszköz mellett döntünk, a kiválóság megléte, vagy hiánya az emberek kezében lesz.
A szervezeti kiválóság és a folyamatmenedzsment
Amikor új dologba kezdünk, először kísérletezünk, tesztelünk, majd ha eljutunk a megbízhatóságra, akkor sztenderdizálunk, azaz felállítunk egy folyamatot, ami mentén bárki, bármikor el tudja végezni ugyanazt a feladatot. Minél profibb a folyamatleírás, annál gördülékenyebb lesz az üzleti folytonosság, ha és amennyiben kiesik egy személy a rendszerből.
A szervezeti kiválóság és a vezetés
Nagyon sok vezetőnél megfigyelhető, hogy a túl nagy leterheltség miatt nagyobb százalékban az ő fejében vannak meg a folyamatok. “Nincs idő színes-szagos folyamatábrákat gyártani, ezeket hosszasan leírni, inkább haladjunk, hozzuk az eredményeket és hagyjuk az elméleti dolgokat.”
Aztán valamilyen oknál fogva megszűnik a munkaviszonya, esetleg tartósan távol lesz és a környezete vakargatja a fejét, hogy de jó lenne ha megkérdezhetnénk őt. De az sem ritka, hogy benne marad a rendszerben, de az ő észjárását nem mindig tudja követni a környezete, esetleg a kommunikációja túl lényegre törő/szerteágazó és deficitek keletkeznek a rendszerben.
Mi abban hiszünk, hogy a szervezeti kiválóság elengedhetetlen része a megfelelő folyamatmenedzsment. Akár egy készülék esetén: külön-külön egy adott alkatrész és egyben a teljes készülék rendben kell, hogy működjön. A szerelő akkor tudja megjavítani, ha az összeállításnál a “nagykönyv” szerint került minden a helyére és eszerint volt utána használva is. Akkor viszonylag gyorsan megvan a megoldás. Ha “okosban” oldunk meg részfolyamatokat, akkor az a teljes egészre hatással lesz.
Bármilyen munkakörről beszélünk egy adott szervezetnél, hatással van az egyéb munkakörökre is. Amit én ma teszek, hatással van a szervezetre. Ennek minősége is – legyen az gyenge, átlagos, vagy kiváló.
Szervezeti kiválóság. Folyamatmenedzsment. Fejlesztés és transzformáció.
A vezetőfejlesztésben elengedhetetlennek tartjuk, hogy egy újonnan kinevezett vezető értse a folyamatmenedzsment fontosságát, megismerje ennek részleteit és megtalálja azokat az eszközöket, amik hozzásegítik őt és csapatát a kiválósághoz. Természetesen, mindezt pragmatikusan működtetve, hogy ne menjen a produktivitás rovására.
Ebben is mint minden másban, azt gondoljuk, hogy senki nem kel fel úgy reggel, hogy gyenge, vagy átlagos szakmai teljesítményt szeretne nyújtani, mégis több ilyen eset fordul elő és az extra bevállalt mérföld juttat el csak bennünket a kiválósághoz. Lehet és érdemes fejleszteni ezt a szemléletmódot és képességet, mert bármilyen nyomot hagyunk magunk után, az hatással lesz másokra is.
„Az egész több, mint a részek összessége, és az egész a részekhez képest elsődleges.” Gestalt Pszichológia
Kovács E. Zsófia
Üzleti pszichológus
További cikkek olvashatók itt.
