2023.09.06

Volt már úgy, hogy volt egy túlérett alma a gyümölcsös kosárban, és amikor kivetted, észrevetted, hogy a többi is rothadni kezdett? A mentális egészségnek is ilyen szerepe van. Ha elégedett vagyok a szakmai életemmel, de a magánéletemben problémák vannak, akkor előbb-utóbb a teljesítményemre is hatással lesz ez. Ha visszaesik a teljesítményem, frusztráltabb leszek napról napra, elkezdem félteni az állásomat, egyre inkább a szorongásaimra fókuszálok, ami azután tovább rontja a teljesítőképességem. Ugyanez igaz a nagyon stresszes munkahelyi időszakra, olyankor mintha többet “vitatkozna velem” a párom. És én is ingerültebb vagyok vele, és egy idő után egyikünk sem érti, tulajdonképpen min is vesztünk össze. Mindketten úgy emlékszünk, hogy valami nagyon kis dolog volt…

Igen, az az egyetlen rossz alma…

A mentális egészségről és zavarokról nagyon sok minden megtalálható a szakirodalomban. Nem célunk most ismertetni ezeket, inkább a fontosságát emelnénk ki ebben a cikkben. Ha elvágom az ujjam almavágás közben, akkor seb keletkezik. Ezt gyorsan rendezem és folytatom a tevékenységeimet. Amennyiben a ragtapasz feljön és újra sérül a seb, tovább mélyül. Ha ez sincs kezelve, be is gyulladhat, sőt nagyon súlyos állapot is kialakulhat. A mentális egészségünknél sincs ez másképp. Ha egy helyzet stresszt, frusztrációt, dühöt, szorongást, szomorúságot okoz, akkor vagy begyógyul utána a seb vagy tovább mélyül. Ha “krónikussá” válik, akkor valamilyen mentális zavar alakulhat ki. 

A WHO Európai Régiójában a mentális betegségek okozta terhek legnagyobb részét – az Európai Unióban összesen mintegy 26 százalék – a depresszió teszi ki. A lelki egészséget érintő kórképek napjainkban a munkaképesség-csökkenés 21,1 százalékáért felelősek, és a kutatások szerint a háziorvosnál jelentkező betegek közel 50%-nál fennáll kezelendő pszichés tünet, gyakran szomatikus betegséghez társulva” (a teljes tanulmány elérhető ezen a linken). A társadalmunk még mindig ott tart, hogy ezekről nem beszélünk és sokáig elhisszük, hogy nincs is súlya annak, ami velünk történik. Aztán terjedni kezd a gyulladás, és további területeket fertőz meg.

A prevenció, illetve a korai beavatkozás megkönnyítheti és felgyorsíthatja a helyreállást. Minél tovább halogatom, annál nehezebbnek fog tűnni kijönni belőle. Ez igaz egy személyre, de éppúgy egy teljes szervezetre is. Számos vállalatnál alakulnak ki belső frusztrációk, klikkesedés, konkfliktusok, csökkent teljesítmény, és ugyanúgy nem szeretünk ezekről tudomást venni. Látjuk, hogy jönnek az ügyfelek, tehát sínen vagyunk. Igen ám, de ahol elégedetlen munkavállalók vannak, ott előbb-utóbb elégedetlen ügyfelek lesznek. “A ügyfelek 52%-a menne át egy konkurens szolgáltatóhoz, amennyiben akár csak egyszer is negatív vásárlói élményben lenne része. Azok a cégek, amelyek fókuszba helyezték a vásárlói élményt, 80%-kal tudták növelni a piaci részesedésüket, valamint 60%-kal magasabb profitot termeltek, mint azon vetélytársaik, akiknél ez nem volt fókuszban” (Margaret Deflieze, Staff Writer – Cikk elérése ezen a linken keresztül). 

A WHO adatai szerint a világ populációjának több mint 50%-a dolgozik és ennek 15%-a küzd valamilyen mentális zavarral. Egy évben 12 milliárd munkanap nem valósul meg a depresszió és szorongás miatt és 1 billió dollárba kerül a világgazdaságnak a csökkent produktivitás. Ez azt jelenti, hogy mindannyiunk környezetében, csapatában előfordulhat egy ilyen jelenség, vagy akár mi magunk is megtapasztalhatunk hasonlót, ha nem foglalkozunk a prevencióval. 

Miért jó munkavállalói elkötelezettség-mérést végezni? Mit mutatnak az eredmények? Hogyan tudok vezetőként hatással lenni a csapatom és a szervezet mentális egészségére? Néhány hasznos gondolat elérhető ebben a cikkben is. 

„A nagy elmék ötletekről, az átlagos elmék az eseményekről, a kis elmék az emberekről beszélnek.”  

Eleanor Roosevelt

Kovács E. Zsófia 

Pszichológus, szervezetfejlesztő

Rozgonyi Anita,

Szervezetfejlesztő, üzleti tanácsadó

További cikkek olvashatók itt.