2023.11.29.

 

Függetlenül attól, hogy van-e jogosítványom vagy autóm, a szabályok és törvényszerűségek mindenhol jelen vannak és működnek. Ha nem érdekel a téma engem és egy életen át gyalogolni fogok, akkor is körül fognak venni autók, jelzőlámpák, vonatok, biciklik, stb és mindez hatással lesz arra, hogy a saját utamon célba érek-e és mindeközben mennyi és milyen mértékű balesetet szenvedek, vagy éppen előzök meg.

 

Ezek alapján talán elmondhatjuk azt, hogy a pszichológia hasonló a KRESZ-hez. 19 évesen kezdtem el hivatalosan pszichológiát tanulni. Sokan furcsán néztek, nem értették miért pont ez a szak. Nem értették, hogy annyi trendi egyetemi képzés közül, miért ezt választottam. Nem értették, hogy miért akarok “beteg” emberekkel foglalkozni.

 

Sajnos sokáig és valamennyire mind a mai napig az él a köztudatban, hogy a pszichológia a társadalom egy bizonyos rétegének hasznos csak. Azoknak, akik “lecsúsztak”, nekünk az “egészségeseknek” és “sikereseknek” nem. Én jól menedzselem a dolgaimat, nem érdekel egy ilyen megfoghatatlan tudományág. Ha egyáltalán tudományágnak hívható-e – mondták ezt is sokan az évek során.

 

Aztán teltek, múltak az évek és kezdett változni ez a kép. A szakmámról is, de elsősorban ennek fontosságáról a hétköznapi ember számára. Idén már az egyetemisták körében is látszik, mennyire exkluzív szerepet tölt be a pszichológia. Az üzleti életben pedig szintén találunk rengeteg okot, amiért egyre erősödik ennek fontossága: például munkavállalói jóllét, produktivitás, ügyfélélmény, vezetés, melyek mind elengedhetetlenek egy olyan szervezet életében, amely prosperálni akar. Azok a vállalatok, akik szeretnének biztos alapokon állni egy bizonytalan világban, felismerték, hogy a célkitűzés, stratégia, kivitelezés, rizikó-elemzés és egyéb üzleti folyamat egyik elengedhetetlen alappillére az emberi erőforrás. Akkor nem dől össze a kártyavár, ha ezzel a tényezővel is tudatosan foglalkozunk.

 

Azok a vezetők, akik már saját bőrükön tapasztalták, hogy mit jelent és mennyi erőforrást elvisz az állandó kiléptetés-beléptetés, oktatás, alacsony teljesítmény, demotiváció, belső konfliktusok, változáskezelés, alacsony elkötelezettség, stb nem kérdőjelezik meg a pszichológia relevanciáját az üzleti életben.

 

Az APA (American Psychological Association) szerint a pszichológia tudománya a társadalom javát szolgálja, és javítja életünket. A pszichológusok az agyműködés és a viselkedés, valamint a környezet és a viselkedés közötti összefüggéseket vizsgálják, és a tanultakat alkalmazzák megértéseink megvilágítására és a körülöttünk lévő világ javítására.

 

Ami miatt szintén hárítjuk sok esetben a témát az, hogy azt gondoljuk, a pszichológia megoldás a “baj”-ra. De mi nem vagyunk bajban, megyünk tovább előre, megküzdünk mindennel. Mert ha beismerem, hogy baj van, azzal azt is beismerem, hogy “gyenge vagyok”. Ezzel szemben az alábbi lista rávilágít arra, hogy a pszichológia elsősorban a megértést és fejlődést szolgálja (ezáltal pedig megoldást is, ha porszem kerül a gépezetbe). Annak lehet hasznos, aki nem akar megrekedni, vakfoltok közepette stagnálni, hanem hisz a folyamatfejlesztésben és ezt nemcsak rendszerek szintjén műveli, hanem emberi szinten is.

 

Specializáció szempontjából megemlíthetjük a következőket:

1. Agytudomány és a kognitív pszichológia: vizsgálja, hogyan gondolkodik, emlékezik és tanul az emberi agy és ez milyen módon befolyásolja a döntéshozást.
2. Klíma- és környezetpszichológia: javíthatja az ember és az őt körülvevő környezet közti interakciót.
3. Klinikai pszichológia: a problémák komplex megközelítését segíti.
4. Tanácsadó pszichológia: fejleszti az egyéni és interperszonális működést a különböző életszakaszokban.
5. Fejlődéslélektan: azt vizsgálja, hogy hogyan fejlődünk és alkalmazkodunk az életünk során, illetve hogyan győzzük le az akadályokat, annak érdekében, hogy elérjük a teljes potenciálunkat.
6. Kísérleti pszichológia: az ember és állat viselkedése mögötti folyamatot térképezi fel.
7. Törvényszéki és közszolgálati pszichológia: az igazságszolgáltatási rendszer és más közbiztonsággal foglalkozó szervezetek támogatását szolgálja.
8. Egészségpszichológia: az egészség fejlesztésére, a betegségek megelőzésére és az egészségügyi ellátás javítására alkalmas.
9. Az emberi tényezők és a mérnöki pszichológia: kutatja, hogy a mindennapi élmények mitől válnak könnyebbé, kényelmesebbé és kevésbé frusztrálóvá (termékek, rendszerek, eszközök használata közben).
10. Ipari és szervezetpszichológia: szervezeteket és munkahelyek fejlesztését támogatja.
11. A tanítás és tanulás pszichológiája: hogyan tanulunk és jegyzünk meg különféle tudásanyagokat.
12. Kvantitatív pszichológia: az emberi viselkedést és egyéb attribútumokat tesz mérhetővé tudományos szempontok mentén.
13. Rehabilitációs pszichológia: hozzájárul a fogyatékkal élő és krónikus betegségben szenvedő egyének általános életminőségének javításához.
14. Szociálpszichológia: hogyan érzékeljük magunkat a világ többi részéhez viszonyítva, és ez a felfogás hogyan befolyásolja döntéseinket, viselkedésünket és hiedelmeinket.
15. Sport és teljesítmény-pszichológia: segít az embereknek leküzdeni azokat a pszichológiai korlátokat, amelyek akadályozhatják eredményeiket és szakmai sikereiket.

Melyik terület az, amivel soha nem találkozunk a magán- és szakmai életünkben? Melyikről mondhatjuk ki, hogy soha nem lesz rá szükségünk?

 

“Ha többet edzel, fejleszted az izmaidat. Az agy is hasonlóképpen működik. Az agy egy mentális izom, ahol ténylegesen erősítheted az egymással együttműködő idegsejtek közötti kapcsolatokat, ha újra és újra tüzelésre készteted őket.” 

David Spiegel

 

Kovács E. Zsófia

Pszichológus, szervezetfejlesztő

 

További cikkek olvashatók itt.