Jéghegyek az üzleti életben
2023.09.01
„Kezdd ott, ahol vagy. Használd, amid van. Tedd meg, amit tudsz.” – Arthur Ashe
Te is bizonyára láttad a Titanic című filmet: Az utasok különböző társadalmi rétegből és élethelyzetből érkezve felszálltak egy hajóra egy jobb jövő reményében. Hitték, hogy ahol kikötnek majd, ott minden jobb lesz. Ez történik velünk is, amikor egy céghez csatlakozunk vagy egy vállalkozást indítunk. Hisszük, hogy itt jobb lesz, mint ahol eddig voltunk. Az “utazás” során megismerünk új embereket, akikkel közös tevékenységet folytatunk, a cél pedig mindvégig ugyanaz: a holnap jobb legyen, mint a tegnap volt. A Titanic utasai éjszaka arra ébredtek, hogy egy óriási jéghegy jelent meg előttük. Mit tudunk a jéghegyekről? Például azt, hogy csak a 10%-uk van a víz felszínén, tehát 90%-a “láthatatlan” lehet egy hajóskapitány számára, ami – mint tudjuk – ebben az esetben drasztikus következményekhez vezetett.
A “jéghegyek” egy cég életében csak ritkán jelentik a véget, ugyanakkor lassítják a cél elérését, szorongást generálhatnak a munkavállalókban és első ránézésre megoldhatatlannak tűnhetnek. Az Üzlet és Pszichológia a felmerülő akadályoknak azzal a részével kíván foglalkozni, amely még nem feltétlenül kristálytiszta egy vezető számára, de mindenképpen megoldást igényel. Hisszük, hogy nem a célról kell lemondani, hanem az akadályokról.
Felmerülhet a kérdés: Hogy jön ide a pszichológia? Sokéves vállalati tapasztalatunk alapján tudjuk, hogy számos technika már elérhető a vezetők számára, amivel a különféle helyzeteket kezelni tudják, ugyanakkor azt is látjuk, hogy sokszor ezek az “instant” megoldások csupán tűzoltásra alkalmasak. Mi a tartós, hosszú távon is működőképes megoldásokban hiszünk, együttműködő partnereinket abban támogatjuk, hogy fenntartható változást tudjanak elérni. Ehhez elengedhetetlen egy vezető számára, hogy megismerje azokat a viselkedési és gondolkodási mintákat, folyamatokat, amelyek az emberi agy, illetve a különböző személyiségtípusok funkcionalitása határoz meg. Ezekben a témákban szeretnék fejleszteni a vezetők eszköztárát annak érdekében, hogy fenntartható, folyamatos fejlődést tudjanak elérni saját maguk illetve vállalatuk életében.
Az egyik legkomolyabb erőforrás egy cég életében a humán erőforrás, ugyanakkor egyben ez a legkevésbé kézzelfogható és változtatható. A pszichológia az emberi viselkedést vizsgálja, és azokat a vakfoltokat azonosítja be, ahol a beavatkozás közelebb visz a kívánt eredményhez. Függetlenül attól, hogy egy nagy multinacionális vállalatról beszélünk vagy a Balaton parton működő lángossütőről, mindkettő tulajdonosa a növekedést és profitabilitást szeretné. Ehhez munkavállalókat alkalmaz, akik megvalósítják a tervet. Igen ám, de ha csökken a motiváció, akkor csökken a teljesítmény is, sőt gyakori hiányzások, belső konfiktusok, magas fluktuációs ráta is megjelenhet.
A világjárvány, majd pedig a szomszédunkban zajló háború komoly kihatással voltak és vannak a világ gazdasági helyzetére. A megnövekedett infláció ellenére a statisztikai adatok azt mutatják, hogy a munkavállalók egyharmada fluktuálódott 2022-ben, egyben azt is jelenti, hogy 2021-hez képest, még ha csak kis mértékben is, de tovább nőtt az országos fluktuációs ráta. Az elvándorlás különböző mértékben érintette a gazdaság egyes területeit, így pl. a kereskedelemben jelentős, 5 százalékpontos fluktuáció-csökkenés (28%-ról 23%-ra) mutatkozott, míg a szolgáltatások területén stagnált (31%), a termelésben 2 százalékpontot emelkedett (34%-ról 36%) a fluktuáció. A leginkább kiugró elvándorlás a szellemi dolgozók között következett be: 2022-ben történelmi szintre emelkedett, 19 százalék volt a fluktuáció – derül ki a HR-Evolution Kft. országos fluktuáció-kutatásából. Ebben a szférában a fő kilépési okok közül kiemelkedik a túlterheltség, valamint a visszajelzés és a fejlődés hiánya. A kutatásából az is jól kirajzolódik, milyen nehézségeket és mekkora munkavállalói elégedetlenséget okoz az is, hogy sok vállalat szeretne visszaállni a pandémia előtti, home office nélküli munkarendre (a teljes cikket itt találod).
Egy darabig lehet próbálkozni új munkaerő toborzásával, de 2023-ra már a legtöbb vezető felismerte, hogy a megtartás sokkal fontosabb és költséghatékonyabb. Egy külföldön végzett kutatás szerint a fluktuációs ráta a munkahelyen dolgozó, meghatározott időn belül távozó alkalmazottak százalékos arányaként mérve tükrözi a munkavállalók elkötelezettségét egy adott vállalatnál. Egy átlagos vállalat évente a munkavállalói állomány 20-50%-át veszíti el. A magas elkötelezettségű munkavállalókkal rendelkező vállalatoknál a fluktuációs ráta nagyjából 31%-kal alacsonyabb (teljes cikk). Az CX-Ray fluktuáció kalkulátora segítségével kiszámoltuk, hogy egy középvezető pótlása (toborzás, kiválasztás, betanítás) bruttó 800 ezer forintos bérrel számolva 5,2 millió forintnyi költséget generál a vállalatnak (CX-Ray kalkulátor). Ezt a kalkulációt támasztja alá a Karriertrend vonatkozó elemzése is, mely szerint a toborzás és kiválasztás költségei az adott munkavállaló éves bérének minimum 20%-át teszik ki, de ez pozíciótól függően akár 200%-ot is jelenthet!
Mivel tudunk megtartani egy munkavállalót?
Ha megtartottuk, hogyan tartsuk életben a motivációját?
Az emberközpontú vezetés egyre szélesebb körben elterjedt szemléletmód, és a különböző HR-analízisek is azt mutatják, hogy csak akkor tud sikeresen fejlődni egy cég, ha felismeri, hogy nem csupán a körülöttünk lévő világ változott meg drasztikusan, hanem a munkavállalók igényei is a céggel és a vezetőikkel szemben. A megfelelő bér önmagában kevés, ha nem társulnak mellé a megfelelően jó munkakörülmények: pozitív és motiváló légkör, jó csapat, érthető célok, a személyes és szakmai fejlődés lehetősége.
Az is jól látszik, hogy a vezetőre háruló legnagyobb, korántsem egyszerű feladat nem ezen körülmények megteremtése, hanem ezek folyamatos fenntartása. Ebben tudja a vezető bővíteni eszköztárát a pszichológia segítségével annak érdekében, hogy minél pontosabban tudja feltérképezni ezeket a személyi és csoportos igényeket, hogy rugalmasan be tudjon avatkozni, amikor veszélybe kerül az egyensúly a csapatban, és szituatívan tudja a megfelelő módszereket alkalmazni a felmerülő problémákra.
Kovács E. Zsófia
Pszichológus, szervezetfejlesztő
Rozgonyi Anita,
Szervezetfejlesztő, üzleti tanácsadó
További cikkek olvashatók itt.