Egészségünkre!, avagy a vezető szerepe a mentális jóllétben

2024.07.05.

Egy olyan világban, ahol a szakmai életünk a napunk jelentős részét felemészti, létfontosságú felismerni a mentális egészség fontosságát a munkahelyen. A videómegosztó csatornákon fellelhető analógia a teli üvegről gyönyörűen rávilágít arra, milyen mélyreható hatása van annak, ha életünket tartalmas tevékenységekkel töltjük meg. Aláhúzza azt a valóságot, hogy bár a munka az életünk fontos részét képezi, nem szabad, hogy a mentális jóllétünk rovására menjen. Vezetőként a mi felelősségünk, hogy olyan környezetet alakítsunk ki, amelyben munkatársaink szakmailag és emberileg is boldogulhatnak.

A vezetők szerepe a mentális egészség előmozdításában

A vezetés túlmutat az üzleti célok elérésén és a termelékenység ösztönzésén: meg kell teremtenünk a légkört, ahol a kollégáink megbecsültnek és kiegyensúlyozottnak érzik magukat. Mivel járulhatunk hozzá ehhez vezetőként?

Számomra a legfontosabb a munka és magánélet egyensúlyának szem előtt tartása. Ez tipikusan a „mondani könnyű, csinálni nehéz” témakör, hiszen óhatatlanul lesz olyan időszak, amikor a feltornyosult, határidővel szorongattatott feladatok miatt felborul ez az egyensúly. És ezzel nincs semmi probléma (!), ha figyelünk arra, hogy az ilyen terhelt időszakok között legyen olyan „feloldó” szakasz, amikor pl. rugalmas munkaidővel, a túlórák csúsztatásával vagy a munkatársak idő előtti hazaküldésével támogatjuk ezt. Minél tervezhetőbbek ezek a „könnyített” időszakok, annál hálásabbak lesznek érte a kollégáink, hiszen akkor tudnak tervezni egy napközbeni ügyintézést, pihentető programot vagy akár egy hosszú hétvégét. 

Ugyanilyen sokat tesz hozzá az egyensúly megtartásához, ha tiszteletben tartjuk a munkatársaink szabadidejét: nem bombázzuk e-mailekkel, telefonhívásokkal munkaidőn kívül. Én megéltem azt, amikor a vezetőm az esti órákban elkezdte feldolgozni az e-mailjeit, és sorra küldte az instrukciókat, feladatokat. Agyonvágta az estéimet, hiszen máris beindult az agyam a feladatok priorizálására, néha neki is kezdtem néhány gyorsan intézhető dolognak, vagy egyszerűen csak összeszorult gyomorral ettem meg a vacsorát, tudva, hogy másnapra mennyi plusz dolog jött be ahhoz képest, amit terveztem. Amikor visszajeleztem neki erről, ő megdöbbenve hallgatta, mondván: ő nem akarta ezt okozni, csak ő is haladni akart a feladataival. 

Megoldottuk, hogy mindketten jól járjunk: ő továbbra is megírta az e-maileket nekem, viszont beidőzítette a kiküldésüket másnap reggelre. A feladat tehát nem lett kevesebb, így viszont másnap reggel friss erővel priorizáltam és terveztem újra a teendőimet, és motiváltan vágtam bele a megvalósításokba.

Ez számomra nem csupán a magánéletem tiszteletben tartását jelentette, hanem egyben a megbecsülés és elismerés érzését is biztosította, mert az igényeim szem előtt lettek tartva. Fontosnak éreztem magam a vezetőm figyelmére és törődésére, ezáltal értékesnek éreztem magam és a csapathoz hozzáadott teljesítményemet. Elköteleződtem egy olyan munkahely és egy olyan vezető mellett, akinél számít, hogy hogy vagyok.

A legújabb tanulmányok szoros összefüggést mutattak ki a munkavállalók elkötelezettsége és az általános teljesítmény között. A Gallup kutatása  megállapította, hogy az elkötelezett munkavállalók magasabb produktivitást, jobb ügyfélhűséget és alacsonyabb fluktuációs arányt mutatnak. A magyarországi adatok mindössze 20%-os elkötelezettségi szintet mutatnak, ráadásul ez 1%-os csökkenés az előző méréshez képest. Van tehát vezetői teendő, és ha törődünk a munkavállalóink mentális jóllétével, az kimutatható nettó haszonként fog megjelenni a mutatószámainkban. 

A vezetők mentális jólléte

Csak egy mentális jóllétben lévő vezető képes a munkatársait is a mentális jóllét mentén vezetni, ezért a vezetőknek prioritásként kell kezelniük saját mentális és fizikai egészségüket, hogy pozitív példát mutassanak. Ezáltal hatékonyan tudják kezelni a stresszt, megalapozott döntéseket tudnak hozni, és ugyanerre ösztönzik a csapataikat is. A Gallup megállapította, hogy a munkavállalói csapatok elkötelezettségi és mentális jólléti értéke 70%-ban a vezetőre vezethető vissza.

Vezetőként számos stressz ér bennünket, és néha nehéz a ránk zúduló stresszt „az ajtón kívül hagyni”. Az érzelmi intelligenciánk és a hozzá kapcsolódóan alkalmazható gyakorlatok segíthetik elkerülni a két végletet: 

• amikor mindent magunkba fojtunk veszélybe sodorva saját egészségünket, és egy idő után hiteltelenné válik a „felrajzolt” mosolyunk
• amikor „elpattan a húr”, és olyanokon csattan, akiket szeretünk, tisztelünk, védeni szeretnék, azaz a munkatársainkon vagy a magánéleti kapcsolatainkon.

A Harvard Business Review legfrissebb cikke 3 gyakorlati eszközt mutat be ezen veszélyek, a negatív érzelmeink helyes kezelése vagy éppen leküzdése érdekében. Ha alkalmazol önszabályozási, energetizálási és önismereti gyakorlatokat, ha tudatosan figyelsz magadra, az a veled dolgozókra is pozitív hatással lesz. Márpedig vezetőként nem csupán lehetőséged, hanem kötelezettséged, hogy bánj jól magaddal, hogy jól tudj bánni másokkkal. 

„Bánjatok jól magatokkal!” – Hann Péter

Ha szeretnél ebben a témában jobban elmélyülni, elérhető Számodra egy 6 fejezetből álló, 120 perces videósorozat, amit honlapunkon keresztül már most megszerezhetsz magadnak. 

Rozgonyi Anita

Kompetenciafejlesztő tréner

További cikkek olvashatók itt.