2023.10.30

Amikor a „kommunikáció” szót meghallom, az első asszociációm az „információcsere”. Az a célom, hogy valamilyen információt átadjak vagy megkapjak egy adott témához kapcsolódóan. Ugyan mi lehet ebben nehéz?! Mégis felmérések tömkelege szól arról, hogy jelenleg mekkora potenciál rejlik abban, hogy vezetőként mennyi információt osztunk meg a munkatársainkkal, és hogyan tesszük ezt. 

 

A hatékony kommunikáció nem opció, hanem felelősség és elengedhetetlen eszköz a vezető számára, melynek révén el tudja érni, hogy mindenki elköteleződjön a feladattal szemben, pontos megértése legyen arról, mit kell tennie és a legjobb teljesítményt tudja nyújtani a cél elérésében.

 

Karrierutam során gyakran szemben találtam magammal azzal, hogy bármennyire is úgy gondoltam, hogy egyértelmű, amit kommunikálok (tudatosan: szavakkal, metakommunikációval, a teljes „lényemmel”), az a másik félhez nem, vagy csak részben érkezik meg pontosan abban a formában és tartalomban, ahogy az tőlem kiindult. Számtalan frusztráló helyzetben találtam magam, amikor az a felháborodott kérdést tombolt az agyamban, hogy „Mégis melyik része nem érthető???”

 

Azt gondolom, mindannyiunk életében ez a szituáció szinte mindennaposnak nevezhető, azaz mi kommunikálunk, a másik fél pedig értelmezi azt a „maga módján”. Átengedi azokon a szűrőkön, amiket én nem érzékelek. A kapott információt a fogadó fél megszűri 

• tudatos szinten: a „MIT” mondtam, azaz konkrétan mit jelentenek számára a szavak
• érzelmi szinten: a „HOGYAN” mondtam, azaz milyen érzéseket fedezett fel pl. a hangsúlyomban, a hangerőmben, illetve milyen érzések keletkeztek őbenne, amikor meghallotta a szavaimat
• és ösztönösen „olvas a sorok között”, azaz a konkrét szavakból milyen mélyebb, mögöttes tartalom következtethető ki.

Az tehát, amit mondunk, ahogy kommunikálunk, számtalan különböző módon érkezhet meg az üzenet fogadójában, és ha a megfelelő hatást szeretnénk elérni a kommunikációnkkal (pl. azt, hogy a kollégánk/csapatunk pontosan azt és úgy végezze el, amit szeretnénk), több eszközzel is élnünk kell. Ezen módszerekkel „Dunát lehet rekeszteni”, és egy sincs közöttük, amely haszontalan vagy felesleges lenne, ha fejleszteni szeretnénk az üzleti kommunikációnkat. A jelenlegi hibrid munkavégzés ráadásul nehezíti a kommunikációs helyzetünket, elég, ha csak arra gondolunk, hogy az online meetingek során mennyivel nehezebb érzékelnünk a hallgatóságunk non-verbális visszajelzéseit, vagy mennyivel nehezebb ráhangolódni egymásra a személyes jelenlét hiányában.

 

A kommunikációs eszköztárunk tehát sokféle hasznosan alkalmazható módszert tartalmazhat, melynek legalapvetőbb eleme, hogy legyen minél több, rendszeres kommunikációnk a csapattagjainkkal. A gyakoriság azonban még nem garantálja azt, hogy a megfelelő üzent megérkezik a megfelelő emberhez a megfelelő módon.

 

Önismereti utamon rá kellett jöjjek, hogy kommunikációm esetleges zavarainak oka gyakran az, hogy túl sok szót használok, belecsúszok a túlmagyarázásba, és terjengőssé válik a kommunikációm. A legjobb szándék vezérel, de amolyan „sok bába közt elvész a gyerek” szituációkba kerülök. Elkezdtem ezért tudatosan dolgozni azon, hogyan tudom hatékonyabbá tenni a kommunikácómat, és ebből adódóan elősegíteni az üzenet minden aspektusának (tudatos, érzelmi és sorok közötti) közvetítését. 

 

Ezen út során találkoztam az Ernest Hemingway révén ismertté és népszerűvé vált 6 szavas módszerrel. Az eszköz lényege abban áll, hogy minél kevesebb szóval minél több tartalmat fejezzünk ki, tudjunk elmondani akár egy egész történetet mindössze néhány szóban. Hemingway klasszikusa egy komplett történet elmesélése mindössze 6 szóval:

 

For sale: baby shoes, never worn

(„Eladó: Babacipő, sosem hordták”)

 

Szenzációs. És irgalmatlanul nehéz is persze. Milyen szép is lenne, ha az igazán fontos üzeneteket mindig sikerülne ilyen frappánsan kifejezni! 

 

A „Hemingway-módszert” érdemes kipróbálni, ha valami fontos, mélyebb jelentéseket is hordozó tartalmat, pl. a csapat éves jelmondatát szeretnénk megfogalmazni:

=> Gondold végig, hogy mi az üzenet, amit át szeretnél adni

=> Ragadj papírt-tollat vagy nyiss egy üres Word-öt a számítógépeden

=> Fogalmazd meg szigorúan 6 szóban az üzenetet

 

Elsőre valószínűleg nem lesz meg a „tuti”, de ne add fel: módosítsd, variáld, fogalmazd át, cserélj ki szavakat benne egészen addig, amíg nem érzed, hogy ez az a mondat, ami Téged is lelkesít, és így a csapatodat is képes lesz inspirálni.

Dragomán György, magyar író és műfordító 2017-ben indított egy „játékot”, amely ugyanezen az elven alapult. A feladat az volt, hogy PONTOSAN 6 szóval foglald össze a kedvenc regényedet. Kiváló megoldások születtek, ha van kedved kipróbálni, hogy a 6 szó alapján felismered-e, melyik regényről van szó, ezen a linken megtalálod az ehhez kapcsolódó tesztet. 

Jó szórakozást és hatékony kommunikációt kívánok!

 

„A kommunikáció egyetlen igazi problémája az illúzió, hogy megtörtént.” – G. B. Shaw

 

Rozgonyi Anita

Szervezetfejlesztő, üzleti tanácsadó

További cikkek olvashatók itt.