Jobb vagy, mint egy aranyhal? A figyelem és emlékezés szerepe a hard készségek fejlesztésében

2024.05.24.

A Ted Lasso sorozat rajongói táborának a „Légy olyan, mint egy aranyhal”, azaz felejtsd el gyorsan a rossz dolgokat, ismerősen csenghet. Ugyanakkor aranyhalként emlékezni a legtöbb esetben inkább hátrányunkra válik, hiszen így az olyan hasznos dolgokat is könnyen elfelejtjük, mint pl. új ismeretek elsajátítása. Márpedig a technológia szélvészszerű fejlődési ütemében újra és újra ismeretlen dolgokat kell ismerőssé tennünk, ha hosszú távon is sikeresek akarunk lenni a munkánkban. 

 

Milyen nehézségekkel állunk szemben az új hard készségek elsajátítása során?

Ha hiszünk abban (márpedig mi hiszünk), hogy a tartós tanuláshoz a 10-20-70%-os (oktatás – lefordítás a saját élethelyzetemre – gyakorlás és visszajelzés) tanulási módszertan alkalmazása szükséges, akkor az első 10%-nak életbevágóan fontos szerepe van. De ki ne kalandozna el pl. egy új IT-rendszer oktatásán? A kutatások szerint bizony még a „legelvetemültebb” IT-s szakembernek is 10 perc után problémája adódhat a figyelem fenntartásával. 

Számos kutatás szól ma már ugyanis arról, hogy egyre nehezebben tartjuk a fókuszunkat egy dolgon: mindössze 1-2 másodpercig nézzük a social media bejegyzéseket, hosszabb szövegek (pl. egy könyv) olvasására egyre nehezebb rávenni magunkat és a hosszabb prezentációk, oktatások során is észlelhetjük, hogy egyre gyorsabban lankad a figyelmünk. 

A Forbes cikke már 2019-ben arra a problémára hívta fel a figyelmet, hogy a figyelési kapacitásunk 10 perc után elveszik, ezért különböző módszereket javasol az érdeklődés fenntartására, mint pl. videók beiktatása vagy váratlan eszközök beillesztése a prezentációba.

A legújabb tanulmányok szerint még rosszabb a helyzet, mivel az átlagos ember figyelmi ideje mindössze 8,25 másodperc: 2000 és 2015 között közel 25%-kal csökkent, és mostanra már az aranyhalak 9 másodperces figyelmi ideje mögött vagyunk a feladatokra vagy tárgyakra való összpontosítási képességünk tekintetében. A Z generáció esetében pedig tovább romlik a mutató, esetükben a jellemző figyelmi kapacitás 8 mp alatt van.

Akadályok és megoldások az új tudásanyag tartós elsajátítsa érdekében

Az új dolgok elsajátítása, azaz a tanulási folyamat több módon támogatható, ha a rendelkezésünkre álló eszközöket tudatosan alkalmazzuk a képzéseink során. 

 

Érzékszervek aktivizálása: Minél több érzékszervet érintünk az oktatás során, annál nagyobb az esélye a tanulásnak. Míg a hallott tartalom beépülése mindössze 11%-os eredményt mutat, addig egy megfelelő vizuális tartalom hozzáadása a mondandónkhoz (pl. képekkel/videókkal tarkított prezentáció) további 83%-kal növeli az esélyeinket. A fennmaradó részt pedig kiegészíthetjük pl. egy új termék használatának oktatása esetén a tapintással/szaglással/ízleléssel az adottságok szerint.

Gyakran vettem részt olyan oktatásokon vagy megbeszéléseken, ahol alapvető prezentációs hibák folytán egyszerűen nemhogy hozzáadott értéke lett volna a képi tartalomnak, hanem sokkal inkább megosztotta és elvitte a figyelmemet: 

• Túl sok szöveg: Ha túl sok szöveget teszünk egy diára, a résztvevők annak olvasására fognak fókuszálni, így az, amit mondok, csak töredékében érkezik meg hozzájuk. 
• Duplikálás: Ha szó szerint felteszem a diára, amit mondok, a dupla azonos tartalom érdektelenné teheti a résztvevőket („olvasni én is tudok, ezért kár itt ülnöm…”), így az érzelmi oldalon fog jelentkezni a deficit. 
• Egysíkúság: Ha minden dia ugyanolyan szerkezetű, azonos elemekkel készül, szintén „unalmi állapotba” küldi az agyunkat, itt a max. 10 perc figyelmi kapacitás fog életbe lépni

Hogyan lesz figyelemfelkeltő és beépülést (emlékezést) segítő a prezentációnk?

• Csak hívószavakat tegyünk fel a diára, ami segít fókuszban tartani a témát, amiről beszélünk, ugyanakkor a figyelem a hallottakra is tud koncentrálódni, így a képi és hangi tartalom egysége növeli a megértés és elraktározás esélyét. 
• Képi (fotó, videó, grafika) anyagok beiktatása az elmondottak alátámasztására, illusztrálására, a képzettársítások mozgósítására
• Dia-sablonok váltakoztatása révén is észrevétlenül „húzzunk magunkkal” a hallgatóság figyelmét, mert az agy az új(szerű) tartalomra ösztönösen beindul

Ebbinghaus-féle felejtési görbe: A tézis szerint egy új tartalom 50%-át elfelejtjük 1 órán belül! Ugyanakkor minél erősebb egy emlék, annál hosszabb ideig vagyunk képesek azt előhívni. Ha visszagondolsz pl. az iskolai tanáraidra, akkor, azok, akiknek biztosan emlékszel a nevére, vagy a kedvenc vagy a legkevésbé kedvelt személyek lesznek. Mert érzelem kapcsolódik az emlékhez. És minél többféle képzettársítást tudunk illeszteni az oktatott témához, annál nagyobb eséllyel fogunk emlékezni rá. 

A másik kiemelt téma pedig az aktív felidézés, azaz az ismétlődő gyakorlás 5 fázisa:

• rögtön a tanulás után
• 20-30 perc múlva
• 1 nap múlva
• 2-3 hét múlva
• 2-3 hónap múlva

Ha egy új tartalmat sajátítunk el egy képzésen, a leggyakoribb az, hogy a legnagyobb részét bizony elfelejtjük. Én is voltam olyan Excel-képzésen, ami akkor nagyon hasznosnak tűnt bizonyos képletek használatával a munkám meggyorsítására, de be kell ismernem, hogy a sürgető határidők mentén egyszerűbb volt a „bevált” módon megoldani a dolgaimat, és pár hét után már esélyem sem volt próbálkozni az új módszerekkel, mert egyszerűen elfelejtettem, hogyan is kellene… 

 

Hogyan tudjuk segíteni a felejtési görbe „kisimítását”?

• A kevesebb néha több!: Minél több újdonságot akarunk átadni, annál kisebb az esélye, hogy minden megmarad. Olyan ez, mint a pohár, amibe többet akarunk tölteni, mint amennyi a kapacitása. Az agyunk is egy ilyen pohárként működik, ezért az új ismeretek oktatása előtt mérlegeljük, mit szeretnénk egy alkalom során mindenképp átadni, vagy hogy az összes új tartalom hány alkalom során adható át sikeresen.
• Érzelmi hatás: Bár az unalom is egyfajta érzelem, mi azért inkább a pozitív érzelmek felkeltését „erőltetnénk”. Ezt tudja szolgálni egy-egy (akár személyes) történet beiktatása (storytelling), az asszociatív képi tartalmak, a kapcsolódó (akár humoros, akár megdöbbentő) videótartalmak beépítése, de egy látványos diagramm (pl. térhatású, színekkel kiemelt) is érzelmi hatást eredményez. Nem fog mindenkinek tetszeni, amiket beépítünk, de ahogy mondtam, a legkevésbé kedvelt tanárunkra is emlékszünk…
• Gyakorlás és utánkövetés: Biztosítsunk lehetőséget
  • az alkalom során a kérdésekre, tegyük egyértelművé, hogy nincs „buta” kérdés, bátran tegyenek fel tisztázó vagy kiegészítő kérdéseket
  • az esemény után opcionálisan választható gyakorló alkalmakat meghirdetni (érdemes 2-3 időpontot megadni akár online ismétlésre)
  • mentorálási lehetőségek bemutatására, azaz kihez tud fordulni, kivel tudja a saját mindennapjaira lefordítani a tanultakat/hallottakat
  • meghirdetett visszajelző alkalom (best practice sharing), ahol a tapasztalataikat, esetleges elakadásaikat tudják közösen (pl. az oktató vagy egy facilitátor segítségével) átbeszélni, új irányokat adva akár ezzel a gyakorlásnak és a gyakorlási kedvnek 

Az új hard készségek tanulásának elősegítése tehát saját magunk számára is ad tanulnivalót: nekünk is fejlődni szükséges a változó figyelemfenntartási igények mentén akár a prezentációs technikáinkban, akár a soft készségek (mint pl. a storytelling) terén. Izgalmas út, ahol a hosszútávú eredmény már rövid távon is értékelhető. És erre a jó érzésre biztosan fogunk emlékezni.

 

„Az emberek elfelejtik, hogy mit mondtál, az emberek elfelejtik, hogy mit tettél, de azt soha nem felejtik el, hogy milyen érzéseket váltottál ki belőlük.” Maya Angelou

 

Rozgonyi Anita

Szervezetfejlesztő

 

További cikkek olvashatók itt.