Többet ártasz, mint segítesz?

2024.07.12.

Az elmúlt hetekben sok cégvezetővel, vezetővel beszélgettem és érdekes volt látni, hogy tele vannak víziókkal, elképzelésekkel, ötletekkel. Igazán inspiráló hatásuk volt. Aztán természetesen szóba jöttek a kihívások, lehetséges akadályok, és sajnos az emberi erőforrás legtöbbször ebbe a kategóriába esett. Hogy bár van cél és lenne eszköz is hozzá, mégis sokszor az emberekkel kapcsolatos elakadások hátráltatják az üzleti előmenetelt.

A technológiai fejlesztés is kulcsfontosságú egy olyan cég életében, aki jövőbiztos szeretne lenni. 

Hogyan lassíthatja ezt a folyamatot az ember? Íme néhány példa:

1. Ellenállás a változásokkal szemben: Sok ember fél a változástól és ellenáll az új technológiák bevezetésének, mert megszokott rutinjait fenyegetve érzi.
2. Képzési hiányosságok: Az új technológiák használata gyakran speciális tudást igényel, amit az emberek nem mindig sajátítanak el kellő gyorsasággal.
3. Gazdasági érdekek: Az emberek gazdasági érdekei, például a munkahelyek megőrzése, gyakran ellentétben állnak az automatizálás és más technológiai fejlesztések terjedésével.
4. Etikai aggályok: Az emberek sokszor etikai kérdéseket vetnek fel az új technológiákkal kapcsolatban, például az adatvédelem vagy a mesterséges intelligencia döntéshozatala terén.
5. Bizalmatlanság: Az emberek gyakran bizalmatlanok az új technológiákkal szemben, különösen, ha azok komplexek vagy nehezen érthetőek számukra.
6. Kommunikációs hiányosságok: Az új technológiák fejlesztői és felhasználói közötti kommunikációs szakadékok megnehezíthetik a technológia hatékony bevezetését és alkalmazását.

Többek között ilyen okoknak tudható be, hogy a technológiai fejlesztések több mint 70%-a kudarcba fullad.

Ha csak a pandémiás időszakra visszagondolunk, azt hiszem mindannyian tudnánk mesélni Zoom/MS Teams „élményekről”. Volt egy eszköz, amivel szinte egyik napról a másikra el tudtuk érni, hogy mindenki az otthonából folytassa zökkenőmentesen a munkát, mégis rengeteg küzdelem volt benne: “Hallasz?”, “Behallatszik a kutya ugatása”, “Nem jó a fény”, “Nem tudom megosztani a képernyőt”, “Most akkor sikerült rögzíteni?”, “Hova mentsem?”, “Utálom ezt az egészet, milyen egyszerű volt, amikor bent dolgoztunk”. és még sorolhatnánk.  

Mi tehát a tanulság ebből? Egy technológiai fejlesztés nem lehet csupán IT projekt. Nem foghatuk mindent az eszköz hiányosságaira, és nem elég, ha az elefántcsont-toronyban mindenki kezet ráz a bevezetésre. De még azt is merem állítani, hogy a vastag budget sem oldja meg a problémákat.

Az emberek más-más módon reagálnak az innovációra. A változásra. Többen nem kedvelik elsőre, mint ahányan igen. Többen elakadnak benne, mint ahányan nem. Több időt visz el ez, mint az infrastruktúra kiépítése. Jobban lassítja a megtérülést az adaptáció hiánya, mint bármilyen más tényező.

Egy ilyen változáshoz komplex szervezetfejlesztésre van szükség. Nem lehet ezt lespórolni. Vagyis mindent lehet, de nem minden használ. Utólag is lehet “tákolgatni” a rendszert, de az sosem lesz olyan, mintha sziklaszilárd alapokra építkeznénk. Tetszik, nem tetszik: az emberi erőforrás tartóoszlop egy cég életében, és amennyi energiát fektetünk ebbe, annyira lesz az stabil.

Ha szeretnél többet megtudni a mesterséges intelligencia bevezetéséhez kapcsolódó változáskezelés programunkról, írj nekünk: info@uzlet-pszichologia.hu

„A dilemma az, hogy utáljuk a változást, és ugyanakkor szeretjük azt. Mert valójában azt akarjuk, hogy a dolgok ugyanazok maradjanak, de jobbá váljanak.”  Sydney J. Harris

Kovács E. Zsófia

Üzleti pszichológus

További cikkek olvashatók itt.