2023.12.08.

Ha össze kellene gyűjtenem, mik voltak számomra a COVID-időszak nehézségei és hozadékai, mindkét listán több és többféle tétel szerepelne. Talán furcsán hangzik, de a home office nálam a pozitív oldalon szerepelne. 

Az akkori munkahelyemen két csoportra osztották fel az egyes osztályok kollégáit, akik heti váltásban dolgoztak hol az irodában, hol home office-ban. Kezdetben ez azért járt némi kellemetlenséggel, de a technikai problémák az idő előrehaladtával egyre kevésbé idéztek szeánsz hangulatot („Itt vagy? Hallasz minket?”😊 ). Persze gyakrabban jöttek munkaidőn túli e-mailek, vagy kevésbé volt 8-tól 5-ig időszakban elérhető az, akit kerestem, de összességében kialakult egy rendszer, ami működött. Aztán véget értek a járványügyi intézkedések, és visszatértünk az irodába. Bár a kollégák alkalmanként otthonról dolgoztak, de ez már nem volt strukturálva, így amolyan hibrid verziós hibrid munkavégzés alakult ki. 

 

A járvány után a különböző cégek a legkülönfélébb módon gondolkodnak a munkavégzés helyét illetően. Nem csupán a cégvezetők, hanem maguk a munkavállalók is nagyon különbözőképpen viszonyulnak ahhoz, hogy számukra melyik az ideálisabb: a távmunka (remote), az itt is egy kicsit, ott is egy kicsit (hybrid) vagy a jól megszokott irodai (on-site). 

 

A kérdéskör számtalan kutatásnak adott és ad a mai napig témát, főként a produktivitás, a hatékonyság és az elköteleződés szemszögéből vizsgálva a különböző verziók előnyeit és hátrányait.  A Gallup 2023-as globális vizsgálata is egyik fő pontként tárgyalja ezt, és következtetésük arra mutat rá, hogy alapvetően nem a munkavégzés helye, hanem a munkavállalók elkötelezettségi szintje határozza meg jobban, hogy mennyire érzik stresszesnek a munkahelyüket, míg a munkavégzés háromféle lokációja csak marginális különbséget eredményez. 

 

A legfrissebb kutatások azt mutatják, hogy 2024-ben a munkavégzés helye lesz az egyik legerősebb kihívás a vállalatok életében. A nehézséget az okozza leginkább, hogy különbözőek vagyunk, különböző igényekkel. A Harvard Business Review cikke éppen erre a nehézségre mutat rá, hiszen (cég)vezetőként nem tudunk (és nem is kell) mindenki kedvében járni, ugyanakkor az utóbbi 1-2 évben egyértelművé vált, hogy a munkavégzés variálható helye már nem egy olyan extra „juttatás”, hanem a pályázók alapvető igénye, különösképpen, ha a Z-generációról van szó.

 

A technológiai fejlődés és a modern munkaerő változó elvárásai felgyorsították tehát a munkamodellek fejlődését. A szervezetek 2024-ben azzal a döntéssel találják magukat szemben, hogy vajon elfogadják-e a távmunkát, hibrid megközelítést alkalmazzanak, vagy maradjanak a hagyományos irodai verziónál. 

 

Ahogy mindennek az életben, ennek az érmének is két oldala van, ezért vegyünk végig néhány előnyt és hátrányt annak érdekében, hogy tiszta képet kaphassunk. 

 

Otthon, édes otthon!: A távmunka rugalmasságot biztosít a munkavállalók számára az időbeosztásuk kezelésében, ami pozitívan növelheti az autonómia érzést és az elkötelezettséget. Tagadhatatlan érdeme a munkába járási idő megtakarítása, és ezt a felszabaduló időt így a személyes jóllét erősítésére használhatjuk fel ahelyett, hogy arra várnánk, hogy zöldre váltson a lámpa vagy felférjünk a metróra. A távmunka ugyanakkor sokkal gyakrabban vezethet kommunikációs akadályokhoz, kezeletlen konfliktushelyzetekhez, így a virtuális világ adta „személytelenség” negatív hatással lehet a cégen belüli együttműködésre, a csapatdinamikára, és a távmunkában töltött hosszabb időszakok hozzájárulhatnak az elszigeteltség és a kiégés érzéséhez. Ugyancsak hátránya lehet a munka és magánélet közti határ elmosódásának, hiszen ott az érzés, hogy bármikor leülhetek a laptopomhoz… 

 

Vissza az irodába!:  Az irodai munka a személyességéből adódóan jótékonyan hat az együttműködésre, és a konfliktusok is hamarabb kerülhetnek felszínre és megoldásra. Mindemellett a kreatív, spontán megnyilvánulásoknak is nagyobb teret enged, gördülékenyebben tudunk csapatot építeni és a csapategységet fenntartani. Ebben a helyzetben viszont ott a munkába járásra fordított, „kidobott” idő, ami negatívan befolyásolhatja a munka és a magánélet egyensúlyát illetve az általános munkahelyi elégedettséget. 

 

Egy kicsit ebből, egy kicsit abból: A hibrid modellek kompromisszumot kínálnak, mivel a rugalmasság előnyeit kombinálják és a személyes együttműködés is megmarad. Csökkenthetők az irodai kiadások, és lehetőségünk van arra, hogy rugalmasan kezeljük a különböző munkavállalói igényeket. 

 

Mi tehát a legjobb megoldás? Van-e egyáltalán legjobb megoldás? Te, Kedves Olvasó, döntöttél már? Vagy készen állsz változtatni, ha kell?

2024-ben a munka világában való tájékozódás során a kulcs az egyensúly megtalálása, amely maximalizálja az egyes munkamodellek előnyeit, miközben enyhíti a kapcsolódó kihívásokat. A rugalmasság elfogadásával és a munkavállalók elkötelezettségének előtérbe helyezésével a szervezetek olyan dinamikus munkakörnyezetet hozhatnak létre, amely nemcsak alkalmazkodik a változó időkhöz, hanem a céltudatosság, az együttműködés és az elégedettség érzését is elősegítik a szervezetben.

 

„Ha csak le akarod tudni a munkát, csináld otthonról, de ha fejlődni akarsz a szakmádban, akkor menj be az irodába.” Hubert Abt Frics (CEO New Work & Workcloud24)

 

Rozgonyi Anita

Szervezetfejlesztő

 

További cikkek olvashatók itt.